Leteszteltük a Marvel’s Avegners bétáját. A játékot a Crystal Dynamics fejlesztette, s a Square Enix égisze alatt kerül majd a boltok polcaira.

Gyerekkorom óta szerelmese vagyok a szuperhőstörténeteknek. Emlékszem már bölcsődés koromban is Batmannek öltöztem otthon és rohangáltam fel-alá a szobába köpenyem rángatva, útközben megmentve minden rászorulót. Természetesen, ahogyan idősödtem, úgy a médiafogyasztásom is kiterjedt ezekre a tartalmakra, így tonnaszámra található képregény a padláson, vagy egyéb szuperhős-kötetek a polcon. Mindamellett, hogy minden Batmannel kezdődött, mára már inkább a Marvel történetek felé húzok. Pókember, valamint Amerika Kapitány egyértelmű kedvenceim, DC oldalról pedig még mindig csupán a dúsgazdag árvát kedvelem.

Épp ezért nem meglepő, hogy számomra hatalmas boldogságot jelentett, amikor a Marvel-mozik elkezdték átírni a filmes korképet. Egyértelműen a szuperhősök korát éljük a nagyvásznakon, ebből pedig oroszlánrészt vállalt a Marvel Studios. Egészen az első Vasember-film megjelenéséig a képregényes adaptációk felemás érzéseket váltottak ki a fogyasztókból. Robert Downey Jr. Viszont olyan mesteri munkát végzett, hogy a rajongók szomjazni kezdték a folytatást. S így szépen lassan kialakult a Marvel Cinematic Universe, vagyis az MCU.

Az MCU legsikeresebb alkotása az Avengers-höz, a Bosszúállókhoz köthető. Minél nagyobb a tét, annál komolyabb brigádra van szükség, s a filmes univerzum eljutott arra a pontra, hogy a nagysikerű karaktereit egyetlen óriási produkcióba gyúrja. Ugyan képregényes oldalról számtalan iterációját ismerjük a csapatnak, a nagyvilág számára mára az Avengers név hallatán egyből Amerika Kapitány, Fekete Özvegy, Thor, Vasember és Hulk ugrik be. Mellékszálnak pedig mindig elsüthető Sólyomszem.

S amíg a mozivásznon hosszú évekig működött a formula, már a Marvel Studios is úgy döntött, hogy váltani kell. Az Endgame (Végjáték) című filmben Tony Stark halálával és Amerika Kapitány visszavonulásával lezárult egy korszak, a stafétát a fiatalabb generációnak adták a mozivásznon. Marvel Kapitány és Pókember majd tovább vissza a szériát a hátán, miközben új hősökkel ismerkedünk meg.

Kísért a múlt

Amikor már a pénzt fejő Hollywood is tovább lép, tudjuk, hogy összességében elég volt az adott történetből. A Crystal Dynamics és a Square Enix viszont úgy fest, hogy ezzel nem foglalkozott, a legújabb játékuk, a Marvel’s Avengers pontosan ugyan azokkal a karakterekkel lett promózva, akiket jól ismerünk a moziból. Mivel egy saját történetet szeretnének feldolgozni, így a játékban felbukkanó Vasember, Amerika Kapitány, Fekete Özvegy, Hulk és Thor merőben különbözik az MCU verzióktól. Ámde mégis őket látni mindenhol.

 

A helyzet az, hogy ez a beállítás nálam már a bejelentésnél elvágott pár olyan szálat a fejemben, ami az érdeklődésemet volt hivatott stabilan tartani. Megmondom őszintén, egyáltalán nem vártam a Marvel’s Avengers-t, ugyanis egyáltalán nem érdekelt egy újabb standard bosszúállós történet.

Vonakodva ültem le a PlayStation 4 elé, amikor végre megkaptam a lehetőséget arra, hogy kipróbáljam a játékot a zárt bétaidőszak során. S míg a történet úgy, ahogy elhessegette a kétségeimet, a tapasztalt játékmenet még mindig nem hagy teljesen nyugodni.

„Avengers, assemble!”

Meglehetősen furcsa módot talált a Crystal Dynamics a Marvel’s Avengers tesztelésére. Nem egy standard demót kaptunk, hanem egy úgynevezett bétát, amit ráadásul több rövidebb időszakra darabolt fel a fejlesztőcsapat. Először a PlayStation 4-es előrendelők kaptak betekintést a játékba egy zárt béta keretein belül, majd szépen elkezdték csepegtetni a tartalmat nyílt béta formájában is az Xbox One, valamint a többi PlayStation játékos számára. Mire a teszt kikerül az oldalra, valószínűleg már a nyílt béta időszakát éljük, így az olvasók, ha megkapják a kedvet a játékra az olvasás után, akár oda is huppanhatnak a konzoljuk elé és belemerülhetnek a Marvel’s Avengers adta lehetőségbe.

Igazán nagyvonalúak voltak a fejlesztők, ugyanis a bétába temérdek lehetőséget pakoltak bele. Körülbelül 19-20 órát öltem bele a tesztelésbe, ez pedig lenyűgöző, tekintve, hogy van ahol egy teljes játékot nyüstölünk ennyi ideig.

Meglepetés a reménytelenségben

Ahogy a bevezetőben is írtam, a történet volt az, ami a legkevésbé érdekelt a bemutatók alapján. Számomra már nem volt akkora ereje a filmes Bosszúállók csapatnak, mint mondjuk 5 évvel ezelőtt, így én könnyedén el tudtam volna engedni ezt az egészet és valami teljesen újba belecsöppenni. Végül a játék nyitójelenete meghozta számomra az áttörést.

San Francisco városában járunk, ahol Taskmaster igencsak felforgatja a várost. A később csak „A-Day”-ként emlegetett napot a Bosszúállók próbálják megmenteni, ám végül hatalmas kudarcot vallanak. Az ellenséget sikerül megfékezni, viszont több ezren veszítik életüket egy robbanásban, ami ráadásul még Amerika Kapitánnyal is végez. A robbanás miatt nemcsak életek hunynak ki, hanem a túlélők közül többen földöntúli képességeket is szereznek maguknak. Mutánsokká válnak.

A Marvel’s Avengers története a robbanás után 5 évvel folytatódik, a Bosszúállók feloszlottak, viszont szükség lenne a visszatérésükre. Ms. Marvel és Bruce Banner (Hulk) elindulnak, hogy ismét összeverbuválják a csapat megmaradt tagjait és rendet teremtsenek a Földön.

Nagy vonalakban legyen ennyi elég a sztoriról, őszintén nem szeretnék ennél többet lelőni előre, ugyanis úgy gondolom, hogy ez a vonal tényleg erősre sikeredett. Féltem tőle, viszont végeredményben emiatt tudtam vissza-visszatérni a játékhoz a tesztelés során. Kíváncsi voltam hogyan folytatódik hőseink története, ugyanis ha valami, akkor a játékmenet biztosan nem tudott elvarázsolni…

Dolgozzunk együtt!

Maguk a fejlesztők sem tagadják, a játék többjátékos szórakozásnak készült. A bevezető misszió során kipróbálhatjuk az összes főbb karaktert, később viszont online együtt is megküzdhetünk a gonosszal más játékosokkal.

Az irányítható hősök egyébként tényleg különböznek egymástól, érezhető, hogy mindegyiknek megvan a maga feladata egy kompozícióban. Pontosabban csak meglenne, ha nem lenne röhejesen optimalizálva a többjátékos élmény. Ahelyett, hogy együttműködnénk társainkkal, gyakorlatilag csak párhuzamosan játszunk egymás mellett. Számomra nagyon hiányoznak a játékból a közös kombinációk, valamint a különböző szerepek (harcos, tank, lövész, stb.).

Bízom benne, hogy ezek a szálkák csak azért vannak a szememben, mert még csak a bétát próbáltam. Minden karakter fejleszthető, új képességeket vásárolhatunk nekik, így a harcban is több hasznukat vehetjük. Jelenleg viszont mindez nem változtat túl sokat a játékmeneten. A béta során egyedül a „Primary” ágat pakolhattuk ki az összes szuperhős esetében, elvileg emellé még két új ág fog érkezni a teljes játékban. Ha azok nem csupán statokat, hanem tényleges mozdulatokat és kombinációkat is hoznak, valószínűleg elégedett leszek.

A legnagyobb félelmem viszont az, hogy az alap játékmenet már nem fog sokat változni. A harcrendszer sok esetben rettenetesen egydimenziósnak hatott, a kombinációk egyszerűek, viszont könnyedén abszolválhatunk mindent csupán azzal, hogy daráljuk a gomboka. Több helyen olvastam, hogy ez a nehezebb módokon megváltozik. Nos, kipróbáltam, ha megfelelő időben alkalmazzuk a kitéréseket, teljesen mindegy, hogy mennyire erősek az ellenfelek, az eszetlen gombnyomogatás is bőven meghozza majd a kívánt végeredményt.

Hulk létezik, Ms. Marvel meg harcol

Minden hősnek megvan a maga játékstílusa, ezt egyértelműen jól eltalálta a Crystal Dynamics csapata. A line-upnál viszont tökéletesen látszik az, amitől tartottam, amikor bejelentették a játékot. Már a filmek esetében sem értettem, hogy hogyan kellene izguljak egy Hulkért, vagy mi haszna lehet egy Fekete Özvegynek a harcmezőn, s a kétségeimet a Marvel’s Avengers is igazolta.

Hulkkal a kezemben gyakorlatilag semmi sem állhatott az utamba. Mindenen és mindenkin úgy vágtam keresztül mint kés a vajon, míg Fekete Özvegy olyan érzést keltett néha, mintha karok nélkül akarnék szkanderversenyt nyerni. Azokban a helyzetekben, amikben Thor, egy isten is megizzad, vajon mennyi esélye lehet egy orosz titkosügynöknek? Bizony, nem sok. A kontextus pedig több ízben is röhejessé tesz mindent.

Ám ha ettől elvonatkoztatunk, Hulkon kívül egyébként az összes karaktert szórakoztató volt irányítani. Személyes kedvencem Amerika Kapitány volt, aki körülbelül 15 perccel a béta startja után meg is halt, így relatíve gyorsan depressziós is lettem.

Egy összetört világ

A sztori során igyekszünk mindent helyreállítani, ami öt évvel korábban balul sült el. Útközben rábukkanunk a Bosszúállók összetört hajójára, amit szépen lassan ki is fogunk kupálni. Itt lesz majd megtalálható a War Tables is, ahol karakterspecifikus és egyéb mellékküldetéseket találhatunk. Ez lesz a gerince egyébként a többjátékos módnak is.

Ahogy írtam korábban, a harcrendszer nem igazán tudott meghatni, s az igazat megvallva a multi sem tűnik feltétlenül szórakoztatónak. Félreértés ne essék, az első 10 órában szerintem még egész lendületes voltam, aztán elkezdtem határozottan ráunni a zászlófoglalásra, na meg az irányított: „pusztíts el három generátort”-szerű feladatokra. A gond ezzel pedig az, hogy a Square Enix hosszútávra tervez a játékkal, folyamatosan bővíteni szeretnék és vagy két évnyi tartalmat biztosan szánnak még hozzá. Ha viszont ez lenne az alapja a játéknak, aminek hosszú hónapokig ki kellene tartania, engem valószínűleg valahol félúton el fognak veszíteni. (Ám tudom jól, ez még csak a béta, reméljük ennél jóval érdekesebb és sokszínűbb feladatok várnak ránk a teljes játékban).

Amikor felveszel egy új kesztyűt, de senki sem látja

A szerepjáték elemekkel teletűzdelt akciójáték során felszereléseket is gyűjteni fogunk kedvenc hőseinkre. Ezek, ahogy azt mondjuk egy Diablo esetében megszokhattuk, növelik karakterünk statisztikáit. Itt is lesznek szokványosabb és ritkább elemek is, a fejlesztők igazából ettől a modelltől várják a szavatosságot. Viszont van egy rossz hírem, rettentően ingerszegény lett.

Valószínűleg kevesen fognak 5-10 órát grindolni egy olyan tárgyért, ami csupán csak pár statisztikát javít a karakterünkön. Kívülről ugyanis semmi sem látszik, vizuálisan egyetlen tárgy sem fogja megváltoztatni a hősünket. Arra egy Marketplace nevű opciót készítettek a játékba, ami elhozza korunk legnagyobb ellenségét a játékba: a mikrotranzakciókat. Alapvetően nem vagyok ellenére annak, hogy a kiadók különféle monetizációs lehetőségekkel pakolják tele a játékukat. A skinek jól értékesíthetők, s mivel a játékosok szeretnek kitűnni a tömegből, a legtöbb esetben veszik is őket mint a cukrot. Viszont egy olyan játékban, ahol van egy tárgyfarmolós rendszer, hatalmas hibának tartom, hogy a kozmetikai vonalat elválasztották tőle. Meg lehetett volna találni szerintem az aranyközéputat. A játékban a tárgyak módosíthatták volna a karaktereink kinézeteit, a speciálisabb tartalmakat viszont árulhatta volna a Square Enix a Marketplace-en keresztül. Így viszont maradt a „fejjük meg a felhasználóinkat tartalmanként”, na meg az őrületes Battle Pass rendszer. Így van, utóbbi is valószínűleg érkezik a játékba idővel.

Esküszöm nem tudom, hogy ez most pre, vagy next gen

Beszéltünk már a pénznyelőről, az idővel bővülő szuperhős-repertoárról, az erőltetett multiról, valamint a szürke harcrendszerről. Nem maradt más hátra, mint hogy beszéljünk egy keveset arról, hogy vizuálisan mit nyújt a Marvel’s Avengers. A helyzet pedig az, hogy még én magam sem tudom eldönteni, hogy mi a véleményem róla. Ezért is halasztottam a teszt végére ezt a topikot.

Bevallom őszintén, elsőre egyáltalán nem vett meg a grafika. A bemutató alapján nem tűnt következő generációs játéknak. Amikor a kezembe fogtam először és belevetettem magam az első küldetésbe, a játékmenet lekötötte a figyelmem. Mivel így nem tudtam odafigyelni a részletekre, olyan érzésem volt, mintha valami felső-középkategóriás PS3 játékkal játszanék. Majd minél több órát töltöttem a játékban, annál több időm volt felmérni a grafikát és úgy összességében a látványt, amit összedobott nekünk a Crystal Dynamics.

Parázs és hópehely

Második nekifutásra már feltűntek a részletek, amik bizakodásra adnak okot. A rombolható környezet, a részletes animációk harc közben és az ingerdús környezet bizony sokat dobott a játékélményen. Ha nem lett volna ennyire sokszínű a játék, talán nem is rakok annyi órát a tesztelésbe, mint amennyivel most nekiültem leírni a véleményem.

Számomra egyértelműen a helyszínek vitték a prímet. Sosem voltam nagy szerelmese a futurisztikus laboroknak, így azok a pályák, amelyek ilyen környezetben játszódtak nem varázsoltak el, viszont ezeknél is fel tudtam mérni, hogy jó munkát végeztek a részletek kidolgozásával a fejlesztők. Ám emellett szerencsére barangolhatunk gyönyörű barlangrendszerben, egy égő erdőben, vagy akár egy havas tájon is. Érdemes ezeknél a helyeknél némi időt tölteni azzal, hogy megcsodáljuk a karakterünket körülvevő világot, ugyanis innen indul a következő generációs élmény. Biztosan nagyot fognak ütni ezek az élőnek ható helyszínek PlayStation 5-ön és Xbox Series X-en.

Összegzés

Minden hibája ellenére a Marvel’s Avengers egy érdekes projekt. Az értékelésem és a véleményem olyan téren valószínűleg nem lesz hosszútávon releváns, ugyanis ez még csak a játék bétája. Remélhetőleg a visszajelzések alapján dolgoznak még egy kicsit a játékon a fejlesztők és egy sokkal tökéletesebb játék érkezik majd meg szeptemberben a boltok polcaira. Az évek során bízom benne, hogy érkezik majd annyi szuperhős a játékba, hogy összességébe elnyomják a sablonos Bosszúállók csapatot. A játékmeneten bőven van mit csiszolni, itt a további képességfák megjelenése sokat dobhat az élményen. A Crystal Dynamics fejlesztése a béta alapján számomra nem több, mint egy erősen közepes játék. Őszintén bízom abban, hogy szeptember 4-én rám cáfolnak.

Összefoglalás

Thanos szabadságra ment – Marvel’s Avengers bétateszt


Szerzői értékelés

7

A Marvel's Avengers jelenleg nem egy hibátlan játék. Ám mivel hosszú út áll még előtte, idővel egy igazán kiváló címmé válhat. A látványvilág és a történet lebilincselő, a játékmeneten viszont még érdemes lenne csiszolni. Igazán kár a miktrotranzakciós-rendszerért.

Marvel szuperhősök

Érdekes történet

Szép környezet és grafika

Hosszútávú szolgáltatás

Mikrotranzakciók

Egyszerű játékmódok és küldetések

Döcögős multi

A tárgyak csupán a statokon módosítanak

Kíváncsi lennék a bővített képességfára…

Olvasói értékelés

3

×