A digitális kártyajátékok egyértelműen sokakat érdekelnek. A Hearthstone töretlen sikere és a Legends of Runeterra idei megjelenése tökéletes példák erre. Ezek a játékok az úgynevezett Free-to-Play modellt követik és mikrotranzakciókból tartják fenn magukat. Vannak viszont olyan játékok is a piacon, amik kevésbe az arcade és sokkal inkább a szimulátorok irányába tekintenek. Ilyen például a nemrég PC-re is megjelent Yu-Gi-Oh! Legacy of the Duelist: Link Evolution.

A Legacy of the Duelist széria első eleme 2015-ben jelent meg. A rajongók körében hatalmas sikernek örvendett, így a Konami nem állt meg egy játéknál, 2019-ben piacra dobták a Link Evolutiont, első körben Nintendo Switch-re. Most viszont, aktualizált formában megérkezett PC-re, PS4-re és Xbox One-ra.

Az új Link Evolution több, mint 900 új kártyát kapott, az eddig megjelent összes kiegészítő lapját tartalmazza. Igen, természetesen ez a 2020-as új lapokat is jelenti. Ez alapján tehát mondhatjuk, hogy a Yu-Gi-Oh! Legacy of the Duelist: Link Evolution amolyan elektronikus edzőtere is lehet azoknak, akik a papíralapú TCG-vel is játszanak.

Amikor a bevezetőben arról írtam, hogy az új Yu-Gi-Oh inkább egy szimulátorra hasonlít, nem ferdítettem. Komolyan az volt az első benyomásom, hogy a Konami ezt az IP-t azoknak szánja, akik a valóságban is gyűjtik a kártyákat és legalább hobbi szinten, de sűrűn játsszák. Persze ettől még nem lesz élvezhetetlen azok számára a játék, akik csak az animét ismerik – erre a játékban egy igen alapos Tutorialt is találnak az érdeklődők -, de egyértelműen úgy a legélvezetesebb játszani vele, ha már van előzetes ismeretünk a szabályokról és a játékmenetről.

Én magam gyerekkorom óta kedvelem a Yu-Gi-Oh-t és szerintem mondhatom, hogy naprakész vagyok a metával kapcsolatban. Viszont mint mondtam, a kezdőkre is gondoltak a fejlesztők, lássuk hogyan fogadja őket a rendszer!

A beépített tutorial szerencsére kellően részletes, apró szeletekre bontva mutatja be a játékmenet egyes elemeit, melyek közül inkább csak a speciális idézések azok, amiket alaposabban kell megtanulni, mert az alapmechanika nagyon egyszerű. Körönként egyetlen lényt játszhatunk ki a kezünkből (varázslatokból és az ellenfél játékába elsődleges beleszóló csapdakártyákból bármennyit kitehetünk, amíg kiférnek az asztalra), melyekkel támadó és védekező állást vehetünk fel, külön költsége pedig nincs a lapoknak – egyedül az erősebb szörnyekért kell feláldoznunk korábban kirakott lényeket.

Ezen egyszerűség azonban nem jelenti azt, hogy a stratégia háttérbe szorul, hiszen hiába próbáljuk meg lehordázni az ellenfelet, ha ő erősebb lényekkel válaszol, akkor a szörnyek támadópontjai közötti különbség bizony a mi életpontunkon csattan. Ilyenkor jön a védekező állás, amivel büntetlenül foghatjuk fel az ellenfél sebzését (lényünk persze meghal, ha alacsonyabb ez az értéke, mint a támadóé). Összességében tehát az számít, hogy mennyire jól használjuk a lényeinket, mint erőforrást, hányszor tudunk velük úgy támadni, hogy fennmaradnak, illetve, hogy miként tudunk egyéb módokon szörnyeket játékba hozni.

A Yu-Gi-Oh-ban ugyanis a legnagyobb hansúly a kombókon van.

Ha valaki szeretne belekezdeni a papíralapú játékba, de nem tudja hogyan vágjon bele, ennél a játéknál jelenleg nem tudok jobbat mondani. Viszont ha csak szórakozni szeretnénk a ‘YGO’ világában, persze arra is kiváló lehet a Link Evolution. Beépített kampánya is van a játéknak, az összes anime-fejezetet végigjátszhatjuk. Ekkor a játék felajánlja, hogy a történetben használt paklival, vagy sajátunkkal akarunk-e megvívni az éppen soron következő ellenféllel. Vagyis nemcsak átélhetjük az anime csatáit, hanem a saját ízlésünk szerint át is írhatjuk azokat.

Az animét 2000-ben sugározták először, meg lehet tippelni, hogy 20 év alatt hány csata halmozódott fel. A kampány tehát félelmetesen hosszú, nem fukarkodtak a tartalommal ilyen téren sem a fejlesztők. A sztorit átvinni tehát több tíz órába is beletelhet, viszont szükség is lesz minderre, ugyanis a temérdek feloldásra váró lapot nem kapjuk meg ingyen. A játékokért kapott fizetőeszközzel vásárolhatunk magunknak kiegészítőcsomagokat, amikkel fejleszthetjük saját paklinkat.

Tartalom terén tehát nagyon rendben van az új Link Evolution, nézzük mi az, amit hiányosságként könyveltem el. Ez nem más, mint az előadásmód. Szintén a szimulátor hasonlatot tudom csak újból idézni, a játék ugyanis nem is akar szépen kinézni. A dizájn rettenetesen minimális, az egy-két speciális laphoz készített animációk pedig 10 éve is csak az „elmegy” kategóriát erősítették volna. A játékmechanikán és a lapokon kívül tehát rettentően üresnek hat a Yu-Gi-Oh! Legacy of the Duelist: Link Evolution.

Akit tehát érdekel maga a TCG, vagy élőben is sokat játssza, de a karantén miatt most otthon ragadt, azoknak melegen ajánlom. Viszont ha csak kártyázgatni szeretnél, inkább más irányba fordítanálak. A Link Evolution prezentációja a rajongókon kívül ugyanis nem sokakat fog elvarázsolni.

A játékot PC-n a Cenega Magyarországnak köszönhetően teszteltük.