Margot Robbie még mindig fantasztikus Harley Quinn, de a feminizmust nem kéne erőltetni - Ragadozó madarak kritika

Az Öngyilkos osztag legnépszerűbb karaktere a lehető legszerencsétlenebb időpontban tért vissza a mozikba, Harley Quinnt mégsem lehet nem imádni. Margot Robbie legújabb filmje egy őrült hullámvasút utazásra invitál, amit még az erőltetett feminizmussal sem tudtak teljesen elrontani a készítők.

0
 

Az Öngyilkos osztag legnépszerűbb karaktere a lehető legszerencsétlenebb időpontban tért vissza a mozikba, Harley Quinnt mégsem lehet nem imádni. Margot Robbie legújabb filmje egy őrült hullámvasút utazásra invitál, amit még az erőltetett feminizmussal sem tudtak teljesen elrontani a készítők.

A DC és Warner Brothers párosa a Marvel mintájára mindent akar és azt is lehetőleg azonnal, ez pedig sajnos meglátszik a legtöbb filmjükön. A két stúdió munkásságát lehetetlen nem összehasonlítani, hiszen nemcsak filmjeik, de az azok forrásául szolgáló képregények is rendszeresen inspirálták egymást. Ez jelent is némi gondot a DC univerzum számára, hiszen a rajongók Vasember 2008-as megjelenése óta bizony megszoktak már egy színvonalat és egy stílust a konkurenciától.

A két világ hiába tér el jelentősen egymástól a képregények lapjain, a mozivásznon sokan hajlamosak egyként kezelni őket. A probléma ott kezdődik, hogy az eddigi filmek alapján közéjük tartoznak a Warner fejesei is, akik a szomszéd receptjéből, de teljesen más alapanyagokból akarják ugyanazt elkészíteni. Ez érződik egy kicsit a Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)-n is. A stúdió az amerikai piacon már át is nevezte a filmet Harley Quinn: Birds of Prey-re, így az egyszerűség nevében nevezzük mi is csak Ragadozó madaraknak. Ha a megjegyezhetetlen cím nem lett volna elég, a film az Oscar hétvégéjén került a mozikba, és még csodálkoznak, hogy alig nézte valaki. Pedig a hozott anyag nem rossz.

 

Margot Robbie-nak sikerült úgy megszerettetnie karakterét a nézőkkel, hogy a film, amiben feltűnt a DC univerzum egyik legrosszabbjának számít. Az ausztrál színésznő továbbra is fantasztikus a pszichiáterből őrült bűnözővé avanzsált Harley Quinn szerepében. Fokozza a film színvonalát, hogy az Öngyilkos osztaggal ellentétben még csak fel sem tűnik benne zavarodott lelkének másik fele, Mr. J., más néven Joker. Az más kérdés, hogy Jared Leto bohócának hiánya erősen rányomja a bélyegét a film első egy órájára és főszereplőnk hangulatára, de ezt még képesek lehetünk elnézni neki.

Christina Hodson forgatókönyve alapján Cathy Yan ügyesen zsonglőrködik az idővel és vonja be a film valóságába őrült főszereplője képzeletét is. Ehhez a képfeliratozás és a visszatekintések módszerét hívja segítségül, amit a Deadpooltól ismert negyedik fal áttörésekkel fűszerez meg. A jelenség nem ugyanaz, Margot Robbie Harley-ja ugyanis nem a nézőhöz beszél, sokkal inkább saját fejében narrálja a történetét, de az érzés hasonló mind a két esetben. Az események vonalát megtörő visszatekintéseket is csak akkor tudjuk felhőtlenül élvezni, ha elfogadjuk, hogy a főszereplő csapongó gondolatait jelképezik. A Todd Phillips által rendezett Jokerben a tánc és a zene segített különbséget tenni a képzelet és a valóság között. Itt egyenesen berántanak a készítők Harley zavarodott elméjébe, ahol a kettő határa már teljesen összemosódott.

Harley Quinn 2020

Kép forrása: poptvfilm.com

Robbie még mindig rendkívül ügyesen hozza az őrült és tagadhatatlanul kapcsolatfüggő Quinn karakterét, aki az egyik pillanatban még vidáman táncol az asztalon, a másikban pedig üvöltve sír egy sarokban. A szenvedése, ami a Mr. J-vel történő szakításukat követi meglepő módon a Ragadozó madarak egyik leghitelesebb eleme. Miután évekig kihasználták és élt önmagát feladva egy másik ember árnyékában, Harley joggal nem tudja igazán, mihez kezdjen. Ez ugyanakkor nem tántorítja el abban, hogy önmagát adja még akkor sem, ha ezzel fél Gotham bűnözőinek célkeresztjébe kerül.

Az egyik legveszélyesebb ellenfele név szerint a film férfi főszereplője, ha egyáltalán van ilyen, miután a Ragadozó madarak hangsúlyosan nőközpontú. Ewan McGregor és az általa alakított Roman Sionis, más néven Fekete Maszk mindenesetre nyugodt szívvel pályázhat a címre. Tekintve, hogy rajta kívül körülbelül három másik beszélő férfi karakter van az egész sztoriban ez nem olyan nagy dicsőség. A másik fontosabb szereplő a Chris Messina által játszott Victor Zsasz, aki dinamikus duót alkot Sionis-szal.

Harley Quinn & Victor Zsasz

Kép forrása: superherohype.com

A hangsúly a nőké

A történet középpontjában tehát a nők állnak, Harley Quinn mellett név szerint Helena Bertinelli (Mary Elizabeth Winstead), Dinah Lance (Journey Smollett-Bell), Renee Montoya (Rosie Perez) és Cassandra Cain (Ella Jay Basco). A film lehetőséget nyújt rá, hogy mindannyiuk háttértörténetét megismerjük egy kicsit, így azoknak is lesz némi elképzelésük róla, kik ők, akik egy képregényt sem fogtak még a kezükben. Amit viszont kicsit túlzásba visz, az annak a hangsúlyozása, hogy a férfiak egytől egyig mekkora utolsó szemétládák…

Ez minden karakternél máshogy nyilvánul meg, az viszont közös bennük, hogy mind a csúnya, gonosz férfi nem valamilyen áldozata. A dialógusok erre a lekicsinylő jelzőkkel még rá is játszanak, ami miatt a nézőnek egy ponton az az érzése támad, hogy egy szatírát néz a feminizmusról. Mert egyszerűen semmi nem ennyire fekete, vagy fehér. Nem minden férfi egy utolsó patkány és bizony a nők sem fognak össze minden esetben szimpla egymás iránti jóindulatból. Ehhez képest lehet, hogy keveset mondok, ha azt állítom, hogy kétpercenként elhangzik valami feminista okosság a női szereplők, vagy nőgyűlölő szöveg a férfi főszereplő szájából.

Margot Robbie - Harley Quinn

Kép forrása: insider.com

A film százkilenc perce során rendszeresen emlékeztetve vagyunk rá, hogy a nőknek milyen nehéz ebben a férfiak irányította világban. Ennek köszönhetően még a gyengébbik nem tagjaként is könnyen érezhetjük úgy, hogy a Ragadozó madarak feminizmusa bizony megfekszi a gyomrunkat, mire kijövünk a teremből. Ellentétes érzéseket vált ki ugyanakkor a nézőben, hogy a nagy egyenjogúsági harcosok alig viselnek ruhát a filmben. Ezt Harley-tól már megszokhattuk, de újdonsült társai is előnyben részesítik a hasvillantó, dekoltázst hangsúlyozó szetteket. A magas sarkú és a feszülő naci is kötelező kelléke a harci szettnek, hiába indokolatlan teljesen.

Amit mégis a film javára kell írni, azok épp ezek a harcjelenetek. Margot Robbie Harley Quinn-je végre megmutatja, hogy bánik a baseball ütővel, sőt, a cselekmény egy pontján még ikonikus kalapácsa is előkerül. A Ragadozó madarak többi tagját sem kell ugyanakkor félteni, a férfiak miatti picsogás ellenére ugyanis ha kell, mindannyian képesek jó keményen odacsapni. Ezt jól koreografált, látványos és pörgős harcjelenetekben meg is mutatják és sem magas sarkú, sem feszülős naci nem áll az útjukba.

Birds of Prey team

Kép forrása: contextus.hu

Külön plusz pont jár a zenei rendezőnek, akinek sikerült minden jelenethez megtalálnia a tökéletesen odaillő számot. Így kerülhetett be a filmbe a Ram Jam Black Betty-je és a Heart Barracudája is.

Összességében a Ragadozó madarakat a jobb DC filmek közé lehet sorolni, de nem kell nagyon magunkba néznünk, hogy azt mondhassuk, ennél lehetett volna sokkal jobb is. Megvannak a maga jó pillanatai, a speciális effektek pedig szerencsére messze felülmúlják Az igazság ligája szintjét. Számomra a legjobban az rontotta el a moziélményt, hogy mindenáron le akarták nyomni a torkomon ezt a feminista üzenetet. Ha ezt nem erőlteti, a Ragadozó madarak akár egy igazán szórakoztató akciófilm is lehetett volna.

Összefoglalás

Margot Robbie még mindig fantasztikus Harley Quinn, de a feminizmust nem kéne erőltetni – Ragadozó madarak kritika


Szerzői értékelés

6

A Ragadozó madarak egy látványos, szórakoztató akciófilm, aminek határozottan vannak jó pillanatai. Ha az egész feminista felhangot el tudjuk engedni, akkor egy vicces, bár helyenként rettenetesen egyszerű filmet láthatunk, amit Margot Robbie visz el a hátán.

Margot Robbie
Bruce, a hiéna
Joker teljes távolmaradása
A harcjelenetek

Feminizmus, feminizmus, feminizmus

Olvasói értékelés

0

A termékhez nem tartozik leírás.

3 990 Ft

Kosárba

A termékhez nem tartozik rövid leírás.

Bár nem egy hosszú videó, de kiválóan jellemzi a videojáték-karakterek mozgását. A paródia igen népszerű lett a Twitteren.

Gyászol a filmes és a videojátékos világ. Elhunyt az egyik legkiemelkedőbb zeneszerző, az olasz Ennio Morricone. Több nagy sikerű videojátékba is készített zenét.

Ben Yedder twitteren reagált az új TOTSSF lapjára, ez alapján pedig biztosra vehetjük, hogy pontosan tudja, mennyire nem szeretik a játékosok a FUT lapjait.

×