Ezúttal nem egy tipikus gamer gyártó perifériáját vettük górcső alá, hiszen az Audio-Technica inkább csak vendég a gamer világban, ők a Hi-fi kategória jeles képviselői, ezért is örültem meg annyira, amikor végre megérkezett hozzánk az ATH-G1WL. Elsőre elég furcsának találtam a termék elnevezést, hiszen nem egy tipikus jól csengő név az ATH-G1WL de a látszattal ellentétben nem egy egyszerű raktári cikkszámról van szó, ugyanis az „ATH” az Audio-Technica Headphone-t jelöli, a G1, pedig a Gaming #1, a WL pedig a Wireless, azaz „szerényen” hirdeti az igét, hogy ez a legjobb gaming fejhallgató, de mindegy is, mert ez úgyis hamar ki fog derülni.

Hazánkban 75 ezer forinttól indul a G1WL, ami még a vezeték nélküli tulajdonságait tekintve is magasnak tűnik.

Ennyiért joggal várhatjuk, hogy azért ha nem is hozza le a csillagokat az égről, ne legyen hiányérzetünk.

Doboz

Nos nem vitték túlzásba az Audio-Technicánál. Igazából az elengedhetetlen fejhallgató+töltő kombó mellé egyetlen plusz fejhallgató fülpárnát csomagoltak. Ennyi pénzért egy kicsit azért meglephettek volna bennünket, de sebaj, úgyis a hang a lényeg.

Külső

Az első pillanattól kezdve látszik, hogy ennél a fejhallgató tervezésénél nem azt vették számításba, hogy minél jobban csillogjon-villogjon az eszköz. Igazi minőségi anyaghasználattal van dolgunk. Szinte bárhová nézünk fémet találunk, ami rendkívül szimpatikus, hiszen látszik, hogy a mérnökök arra törekedtek, hogy ne egy pár hét múlva eldobható kacatot tegyenek le az asztalra. A G1WL-ből árad a minőségi érzés, erre remek példa, hogy a fejpántot is „sima” csavarok fogják, amit ha akarunk, akár könnyedén le is cserélhetünk. Ami nekem nem igazán tetszett, az a fekete-fehér kábel, ami a fémváz külsején fut a két hangszóró között. Értem én, hogy valamivel meg kellett oldani a vezetékelést, de akkor már belekerülhetett volna valami védőcsatornába egyszerűen az esztétika kedvéért.

További érdekesség, hogy a mérnökök nem a szokványos módon oldották meg a fejhallgató párnázását. Azaz nem bőr vagy plüss simogatja a fülünket, hanem egy bőr-szövet kombóval rukkoltak elő, aminek köszönhetően nem pálik be a fülünk hosszabb használat esetén sem, viszont a telített mélyekről sem kell lemondanunk.

A jobb hangszórón találhatjuk meg a kezelőgombokat. Többek között itt kapott helyet a hangerőszabályzó, a virtuális 7.1 kapcsoló, a mikrofon némítógombja, a microUSB csatlakozó és a Studio nevezetű gomb. Ez utóbbi nem túl gyakori a gamer fejhallgatókon. A funkciója viszont rém egyszerű: hallhatjuk magunkat, az eszköz ugyanis visszaküldi a mikrofonból a jelet, mindenféle plusz program nélkül.

Számomra érdekes, hogy microUSB-t használtak az Audio-Technica mérnökei, pedig manapság már kihalófélben van a szabvány, hiszen ott az USB-C, ami jóval nagyobb sebességet kínál, így a töltési idő is rövidülhetne. Remélhetőleg az újabb verzióba már USB-C-vel csomagolják.

Hang

Mivel ezúttal egy vezeték nélküli fejhallgatóval volt dolgom, így nem tudtam a jó öreg Creative Sound Blaster X-Fi HD-ra bízni az erősítést. A fejhallgatóhoz kapott Wi-fi-s USB-vel kellett beérni, ami nem feltétlenül hátrány. Az első pillanatban érezhető volt, hogy nem egy középkategóriás fejhallgatóval van dolgunk. A hiedelemmel ellentétben ez nem annyiban nyilvánul meg, hogy szétrobbantja a fejünket a basszus (nyugalom, basszusból is kapunk azért bőven), hanem maga a hangok olyan mértékű tisztasággal szólalnak meg, hogy szinte látjuk magunk előtt a hárfákat, nagybőgőket egy klasszikus hallgatásakor. Természetesen a modern zenékben sem okoz csalódást, üdítő hallani, ahogy megszólalnak a cintányérok és hidegrázós, amikor bejön a lábdob is a képbe.

A végeredmény egy végletekig dinamikus, világos hangkép. Egyszerűen olyan, mintha előttünk játszódna le a koncert. Zseni!

Azoknak nem a legjobb választás, akik a kiegyenlített EQ-t, illetve a teljesen semleges hangszórókat kedvelik. Az emberek többségének viszont biztos, hogy nem lesz hiányérzete. A mélyek nagyon jól szólnak, van alja és egyáltalán nem puffogós. A magasok is egész magas tartományig szólalnak meg, de szerencsére nem bántóak. A közepek pedig szolidan, de jelen vannak.

A játék során kipróbáltam a virtuális 7.1-et is a stereo mód mellett. Engem őszintén eléggé zavart, a hangok ugyanis elég furcsák voltak benne, mármint térérzet szempontjából. Ettől függetlenül valóban egy kicsit könnyebben meg lehetett állapítani, hogy honnan jön a hang, így nem feltétlenül hülyeség bekapcsolni. Nekem viszont a stereo mód sokkal jobban feküdt. Az ellenfeleket így is remekül meg lehetett hallani és könnyen behatárolható volt, hogy honnan is jön a trap.

Szerencsére eljutottunk oda, hogy már semmilyen hátránnyal nem jár, ha egy eszköz wireless. Azaz ugyanolyan gyorsan tudunk reagálni ebben az esetben is, mintha vezetéken jönne a hang.

Persze az éremnek két oldala van, itt sem volt minden tökéletes. Amikor épp beállt a „rádiócsend”, azaz nem jött semmilyen hang a géptől, akkor az asztali PC-m mintha önálló életre kelt volna, úgy küldte át a gép zajait. A jelenség zene, játék közben is jelen van egy minimális szinten, viszont ha épp nem szól semmi, akkor borzasztó idegesítő tud lenni. Próbáltam megcserélni, dugtam az előlapi, hátlapi csatlakozóba, de sajnos nem ért túl sokat. Valószínűleg a konnektor földelésével nincs minden rendben, ugyanis laptopon nem jött elő ez a zavaró jelenség. Ez egyébként egy külső vezeték nélküli fejhallgatóerősítővel valószínűleg nem jelentkezne, az viszont esetünkben nem állt rendelkezésünkre.

Kényelem

Eleve jó pont, hogy a fülpárnák oldalirányba is mozgathatóak, így a fejhallgató minden fejtípusra remekül illeszkedik. Több óra használat után sem éreztem azt, hogy zavarna a G1WL, ami részben a kialakításnak, részben pedig a mindössze 300 gramm alatti súlyának volt köszönhető. Az igazi plusz viszont a wireless feeling. Azaz simán elsétáltam a konyhába, miközben filmet/zenét hallgattam. Ha pedig CS:GO-ra került a sor, akkor is pontosan tudtam, hogy mikor kezdődik a következő kör.

Először lehet apróságnak tűnik, de azután éreztem én is igazán hiányát ezen extráknak, mikor visszatértem a jól megszokott vezetékes fejhallgatómhoz. Nincs olyan, hogy összegabalyodik a kábel vagy hogy nem találjuk hirtelen a hangerőszabályzót. Egyedül az akkumulátor törhet borsot az orrunk alá, épp azért, hogy ez ne történjen meg, érdemes 3 naponta töltőre dugni a kicsikét, hogy véletlenül se merüljön le játék közben. Nálam 5 napot bírt egyhuzamban, szóval a gyártó által írt 15 órát simán tudja, persze nagyban függ attól is, hogy milyen hangerőn használjuk. Én olyan 30-40%-on használtam általában és egyáltalán nem volt hiányérzetem a hangerő tekintetében.

A tesztterméket köszönjük az Audio-Technica Central Europe Limitednek!