A Ragnarök szó hallatán sokunknak okkal ugrik be először a Marvel univerzum 2017-ben azonos címmel megjelent filmje Chris Hemsworth-szel a főszerepben. Míg a Taika Waitit által rendezett és híres hollywoodi sztárok által életre keltett történet középpontjában Asgard bukása áll, addig a Netflix szériája egy hagyományosabb sztorit kelt életre. Az Adam Price, Mogens Hagedorn és Jannik Johansen nevét dicsérő skandináv krimiket idéző sorozat Edda álmos kisvárosába kalauzol minket.

Már az első epizód elején megtudhatjuk, mitől olyan fontos egy a hely az északi mitológiában és, hogy miért is választották a készítők épp ezt a sorozat helyszínéül. Az, hogy a városka lakói őrizték meg legtovább eredeti hitüket a kereszténység térhódításával csak egy indok a sok közül. A habot a tortára az teszi fel, hogy egyes mondák ezt a helyet jelölik meg az óriásoknak is nevezett jötünnök és istenek utolsó összecsapásának színteréül. Itt következik be tehát a világvége, vagyis a Ragnarök.

A sorozat a kezdő képsorok után is előszeretettel játszik rá a néző nem létező tudására a skandináv mitológiáról, amit azért aztán készséggel meg is magyaráz. Így fordulhat elő, hogy főszereplője, Magne (David Stakson) egy jólelkű izompacsirta, aki diszlexiás és valamiért vonzódik a kalapácsokhoz. Öccse, aki első pillanattól kezdve keresi a történet antagonistáiként feltűnő Jötülök társaságát pedig a mindig csínytevő Laurits (Jonas Strand Gravli). A fiúk hosszú évek után térnek vissza Eddába édesanyjukkal (Henriette Steenstrup), aki se nem túl jó anya, se nem túl színes karakter, de azért megteszi amit tud.

Az izgalmakat az iskola falain belül és diákjaival együtt kell keresnünk. A kis költségvetés miatt nem sok beszélő szereplővel dolgozik a történet, így hamar megtalálhatjuk azt a maréknyi embert, akire érdemes jobban odafigyelni. Köztük van Isolde (Ylva Bjørkaas Thedin), a városka egyetlen környezetvédelmi aktivistája, Gry (Emma Bones), aki szép és kedves, valamint a Jötülök, Norvégia ötödik leggazdagabb családja.

Kép forrása: sorozatjunkie.hu

A nevük már egy utalás az északi mitológia óriásaira, a jötünnökre, ha pedig ez nem tenné elég egyértelművé, hogy ők lesznek a sztori rosszfiúi, akkor a viselkedésük gondoskodik róla. A Vidar (Gísli Örn Garðarsson), Ran (Synnøve Macody Lund), Saxa (Theresa Frostad Eggesbø) és Fjor (Herman Tømmeraas) által alakított família nem enyhén emlékeztet az Alkonyat filmek Cullen családjára. A Jötülök gazdagok, szépek, a legjobb ruhákban és legjobb autókkal járnak, Edda legszebb házában laknak és eléggé maguknak valóak. A készítők nem is titkolják sokáig az igazi kilétüket és sötét hátsó szándékaikat sem, ami viszont nem vesz el a történet izgalmából.

Annak ellenére, hogy már az első részben egy viszonylag kész konfliktust kapunk, könnyen érezhetjük úgy, hogy a sorozat lassan építkezik. Ennek az az oka, hogy főhősünk, Magne folyamatos akadályokba ütközik és ha egyet lép előre, akkor kettőt kell hátra lépnie. Habár nézőként elég gyorsan világossá válik, ki is valójában a fiú, a képességeit és valódi önmagát vele együtt fedezhetjük fel. Ugyanez igaz a Jötülökre is, akik a hétköznapi eddaiak szemében egyszerre világmegváltók és világrombolók is. Óriási gyárukkal csaknem mindenkinek képesek munkát biztosítani a norvég kisvárosban, az ő jómódukért azonban az átlagemberek fizetnek a saját egészségükkel és természeti értékeikkel.

Kép forrása: medium.com

A hat részből álló első évad a középiskolai tinidráma és a napjainkba átültetett északi mitológia mellett valahogy szorít időt egy erős társadalomkritika megfogalmazására is. Ehhez nem egyszer a mellékszereplőket hívja segítségül, akik hétköznapi halandóként is fel kell, hogy vegyék a harcot a saját jogaikért és az általuk birtokolt Föld megóvásáért. Magne és Fjor mellett, aki legalább akkora változáson esik át az évad végére, mint a főszereplő Isolde és Gry, valamint családjuk sztorija nyújt még érdekességeket.

Isolde már az első részben erős véleménnyel van a Norvégiát és az egész Földet pusztító nagyvállalatokról. Ebben szerepet játszik az is, hogy édesanyja haláláért a környezetszennyező Jötülöket teszi felelőssé. Gry vele szemben szép lassan nyitja ki a szemét és tanul meg a sarkára állni az évad végére.

Összességében a Ragnarök egy nagyon érdekes skandináv krimi, aminek a fókuszát a felnőtt közönségről áthelyezték a tinédzserekre. Ennek megfelelően szereplői gyakran küzdenek olyan problémákkal, amik nagyon is ismerősek a középiskolások számára. Ilyen a csapathoz tartozás vágya, a különböző kapcsolatok és szerelmek, a szülőkkel ápolt viszony és az a testi és szellemi változás, amin épp átesnek. Emellett már csak ráadásként van jelen a jövőtől való félelem, amiben nagy szerepet játszik a környezet rohamos pusztulása is, amit központi elemként kezel a sorozat.

Azoknak, akiket elvarázsol a skandináv bűnügyi regények fagyos és drámai világa a Ragnarökkel sem lesz problémájuk. A lassú történetvezetés ugyanis rengeteg időt hagy arra, hogy megcsodáljuk a szériának helyszínt biztosító Edda városát és főként a körülötte elterülő vadregényes tájat. Magyarként a hófödte hegycsúcsok, a tiszta, kék víz, az óriási gleccserek az ország elhelyezkedése miatt nem gyakran látott természeti adottságok, cserébe nagyban hozzájárulnak a sorozat egyedi hangulatához.