Taika Waititi képen röhögi a fasizmust, miközben legújabb filmjében egy tíz éves náci kisfiú történetét meséli el. A Jojo nyuszi a sötét humor és a nyomasztó téma ingoványos talaján igyekszik egyensúlyozni, kritikánkból pedig kiderül, vajon nyakig süllyed-e végül benne.

Taika Waititit a legtöbben a Thor: Ragnarök rendezőjeként ismerhetjük, mielőtt azonban felkarolta volna a Disney, az új-zélandi direktor jó pár megosztó filmet tudhatott már magáénak. Amellett, hogy 2011-ben Ryan Reynolds oldalán feltűnt a Zöld Lámpásban, olyan filmek rendezői és írói székét is elfoglalhatta, mint a Boy, a Vademberek hajszája, vagy a Hétköznapi vámpírok. Utóbbiról máig nem tudom eldönteni, hogy a legjobb, vagy legrosszabb film-e, amit valaha láttam, mindenesetre még mindig ez Waititi egyik legsikeresebb projektje.

A rendező a közönség értékelései alapján úgy tűnik, nem nagyon tud mellényúlni, filmjei 80-90%-os értékeléseket kapnak, legújabb mozija pedig hat kategóriában is esélyes az Oscar szobrocskára. A Jojo nyuszi Christine Leunens Cellába zárva című, meglehetősen sötét hangulatú regényét veszi alapul, a Waitititől már jól megszokott furcsa humorral fűszerezve. Tekintve, hogy a könyv megfilmesítésének ötlete már több, mint tíz éve fogalmazódott meg a rendező fejében, a végeredmény jelentősen eltér az alapműtől. A Jojo nyuszi hangulata Leunens regényéhez képest jóval könnyedebb, ami képes fogyaszthatóvá tenni a történetet szélesebb rétegek számára is. Ennek ellenére biztos, hogy nem fog mindenkinek tetszeni Waititi gyűlölet ellenes szatírája a második világháborús náci Németországról.

 

Már eleve az egy érzékeny kérdés, hogy lehet-e egyáltalán viccelni Hitlerrel és fasiszta nézeteivel, hiszen a téma milliókat érint fájdalmasan a mai napig. Ez a film elején okozhat főleg gondokat, itt ugyanis még csak a történet felszínét kapargatjuk a Hitlerjugendbe készülő Jojo (Roman Griffin Davis) szemszögén keresztül. A tíz éves Johannes egy átlagos kisfiú, akit édesanyja (Scarlett Johansson) egyedül nevel a háború miatt, édesapja pedig az olasz fronton harcol Németország dicsőségéért. Ebben a helyzetben és persze a mindenhonnan ömlő propaganda hatására Jojo valódi hőse nem más, mint a führer lesz.

Sam Rockwell, Scarlett Johansson, Roman Griffin Davis

Kép forrása: collider.com

A csak Adolfként is emlegetett karakter (Taika Waititi) a kisfiú képzeletbeli barátjaként kezdetben meglehetősen pozitív képben tűnik fel. Már a világszemléletét átható fajgyűlöletet leszámítva. Ő segít rátalálni Jojo önbizalmára és eligazodni számára a sokszor bonyolult és okkal értelmetlen fasiszta elvek között. Innen tudhatjuk, hogy a film főszereplője valójában minden, csak épp nem gonosz, és csak ezért tud működni a sztori. A zsidókat szarvas szörnyetegként elképzelő náciból az üldöztetés és biztos halál elől bujkáló árva lány (Thomasin McKenzie) barátjává váló hős története csak egy gyerekkel a főszerepben működőképes.

Jojo rabbit

Kép forrása: culledculture.com

Nem minden karakter volt olyan sokrétű, mint a film főhőse, mégsem lehet egy rossz szavunk egyetlen szereplő színészi teljesítményére sem. Scarlett Johansson jól játszotta a Mary Poppins-ra emlékeztető egyedülálló anyukát, akinek csak nyűgöt jelent a szépsége. Waititi hozzá már hű módon képes volt komolytalanságot vinni egy olyan karakterbe is, akiből ezt nem lett volna könnyű kinézni. Mindeközben kiválóan zsonglőrködött a sötét humor és a még sötétebb valóság kettősségével, ezzel felhívva a figyelmet a propaganda hatásaira, tisztelegve a második világháború áldozatai előtt, mégis megőrizve a film könnyedségét. Karaktere ráadásul a főszereplővel együtt változott, tekintve, hogy Jojo belső gondolatainak kivetülése volt csupán.

Jojo rabbit - Taika Waititi

Kép forrása: internetvideoarchive.com

A film egyik biztos komédiaforrása az időnként feltűnő képzeletbeli Hitler mellett a “náci trió” volt Sam Rockwell, Rebel Wilson és Alfie Allen megformálásában. Az ő karakterük nem mozgott túl sok síkon, a rendező mégis megtalálta a módját annak, hogy egy kis mélységet adjon nekik. Rockwell századosa és az Allen által megformált tiszt kapcsolata például több titkot is rejtett, ami nézeteik ellenére is képes volt szimpatikussá tenni őket, míg Rebel Wilson egyszerű comic reliefként jelent meg időről időre a vásznon.

Alfie Allen, Sam Rockwell

Kép forrása: squarespace-cdn.com

A film valódi sztárjai mégis a gyerekeket játszó színészek voltak. A tizenkilenc éves Thomasin McKenzie fiatal kora ellenére tekintélyes és színes filmográfiával rendelkezik. Szerepelt többek között A hobbit: Az öt sereg csatájában, a Ne hagyj nyomot! című 2018-as filmdrámában, a tavaly megjelent V. Henrikben, nemsokára pedig a Topgun 2-ben is láthatjuk majd a mozikban. Karaktere, Elsa a film talán egyedüli zsidó szereplője, aki Jojo képzeletbeli barátjához hasonlóan a kisfiúval együtt változik meg a történet végére.

Első megjelenésekor főhősünkben még erősen élnek a náci propaganda által belesulykolt rémtörténetek az alsóbb rendűnek nyilvánított fajról. Ez tükröződik a lány karakterében is, aki rémisztő szörnyként, valódi veszedelemként jelenik meg először a fiú szemében. Egy olyan természetfeletti lényként, akinek agyarak nőnek a szájában, pikkelyek fedik a bőrét, vagy épp szuper gyorsasággal rendelkezik. A horror filmekre jellemző kameramozgás és a zene változása fokozza a hátborzongató érzést, amit egy tizenéves árva lány kelt a félrevezetett főszereplőben.

Elsa & Jojo

Kép forrása: newyorker.com

Jojo sem jobb azonban náci szörnyetegnél a családjától elszakított Elsa szemében. Kettejük kapcsolata aztán fokozatosan kibontakozik, ahogy egyre jobban megismerik egymást pedig egyre emberibb formát kezdenek ölteni a másik szemében is. Az első filmjében szereplő Roman Griffin Davis nehéz feladatot kapott a rendezőtől, de sikeresen teljesítette azt. Jojo egyfajta nyitott könyv a néző számára, belső vívódásai mindig megjelennek arckifejezésében is. Ez még egy tulajdonsága, ami végső soron szerethetővé teszi karakterét.

A Jojo nyuszi összességében egy nehezen emészthető, de jó film. Ahhoz, hogy valaki igazán élvezni tudja Taika Waititi 108 perces moziját a valahová csak tartozni akaró kisfiúról azonban sok előítéletet kell elengednie. A film komolytalannak ható hangvételét helyenként igen nyomasztó jelenetek és rejtett üzenetek szakítják félbe, fekete humora pedig nem mindenki számára lesz élvezhető.

Összefoglalás

Jojo nyuszi kritika – Sötét humor tarolhat az Oscaron


Szerzői értékelés

8

Akik szeretik a rendező saját forgatókönyve alapján készült filmjeit és sokszor agyatlannak tűnő sötét humorát, azoknak ez a film is tetszeni fog. Azoknak, akik hahotázó nevetésre, vagy egy könnyed vígjátékra számítanak azonban nem a Jojo nyuszi lesz a megfelelő választás egy könnyed mozis estére.

Parádés szereplőgárda – A két fiatal színész zseniális alakítása.
Scarlett Johansson soha ilyen jót nem alakított még két szerepben.
A tragikum és a komédia egyensúlyának megtalálása.

Nagyon lassan épül fel a cselekmény.
Taika Waititi karakteréből láthattunk volna többet.

Olvasói értékelés

0

×