A múlt év egyik pusztító “nagyágyúja” a Game of Thrones Winter is Coming, ami a böngészőkből merészkedett meredekebb terepekre. Pontosan annyit ér, amennyit fizettünk érte: semmit.

Rájár a rúd a Trónok Harca rajongóira. Az utolsó évad finoman szólva sem felelt meg az elvárásoknak, a Winds of Winter még mindig nyögi George R.R. Martin munkatempóját, és igazán jó, Westeroson játszódó videojáték sem került elénk mindeddig. A csapások közül csak egy volt a Winter is Coming alcímre hallgató böngészős játék, még akkor is, ha a sáskajárás szívesebben látott vendég lenne, mint ez a csoda.

Szerintem sokan találkozhattak már vele, ha máshonnan nem, akkor a hírhedt reklámkampányból. Azt sem nehéz megtippelni, hogy a többi böngészős alkotáshoz hasonlóan ez sem reformálta meg az ipart. Viszont az talán kevésbé közismert, hogy a YOOZOO novemberben Steam-en is megjelentette a Winter is Coming-ot, és ez bizonyos szempontból hiba volt. Így ugyanis már nem kerülheti el, hogy teljes szigorával sújtson le rá az inkvizíció kardja, hiszen a „nagyfiúk” között elindulva már meg kellene felelni bizonyos sztenderdeknek. A szokásos kritika helyett ezúttal inkább kötetlenebb formában szedem darabjaira ezt a játékot.

Addok vihara

Kezdjünk talán a reklámkampánnyal, hiszen mint sokaknak, nekem is ez volt az első találkozási pontom a játékkal. Ezekről már volt szerencsém írni a mobilos játékokkal kapcsolatos cikkemben, de egy rövid áttekintés belefér: képtelen állítások, hamis karakter- és kasztválasztás, mindez tolakodó mennyiségben, majd ha valakinek ez nem tetszik, azokra ráküldenek pár botot, akik a hozzászólásokban olyan aranyköpéseket engednek ki magukból, mint „The playing is fun and a roller coaster ride for heavy handed gentleman”. Ezt inkább nem fordítom le, nem akarok merényletet elkövetni a magyar nyelv ellen.

A legszebb ugyanakkor az, hogy a hirdetések köszönik szépen, de még mindig megvannak, sőt, a Facebook automatikus fordításainak köszönhetően újabb szállóigékkel gazdagodhattunk, mint például a „train an army” helyett „vonat egy hadsereget”. Tudom, ez nem a készítők hibája, az már sokkal inkább, hogy a Steam-adatlapon is hazugságokkal találkozunk. Most őszintén, aki csak egy pillantást is vetett a játékra, az tudja, hogy biztosan nem rendelkezik gyönyörűen megalkotott karakterekkel, és az, hogy Westerost meg sosem láttuk ilyennek, az is maximum negatív értelemben igaz. Talán nem kellene ezen fennakadnom, de ha néhány cégnek Pinocchio lenne a marketingese, ott naponta cserélnének ablakot.

Három a magyar igazság

De lássuk magát a produktumot, ami miatt megérte ez a sok botrány, ami majd feledteti velünk a félrevezetéseket! Hát, sajnos nincs valami sok látnivaló. A Winter is Coming bár nem az elmúlt év legrosszabb játéka, de egyetlen területen sem tud kilépni a „gyenge” státuszból.

Pedig a fejlesztők nem akarták a véletlenre bízni, és rögtön három, egymástól majdnem teljesen független játékelemet pakoltak elénk. Kapunk ugyanis egy fejleszthető várost, ahol elméletben a nyersanyagokkal kellene megfelelően gazdálkodni, és egyre fejlettebb épületeket felhúzni; a varsafára kattintva egy sok pályából álló stratégiai játékot kapunk; a nagy térképen pedig szövetségbe léphetünk, vagy háborúba keveredhetünk más játékosokkal.

Király vár?

A fantasztikus az, hogy mindhárom lehetőség csúfos kudarcot vall. A városfejlesztés nagyjából ugyanazt a receptet követi, mint a sablonra készülő, pénzéhes telefonos társai, talán még egy fokkal rosszabb változatban. Itt ugyanis jó előre meghatározott parcellákra rakhatunk le jól meghatározott épületeket, de csak a megadott időben. Gyakorlatilag semmi szabadságunk nincs arra vonatkozóan, hogy hogyan nézzen ki uradalmunk központja. Ja, és igazából a szabadon beépíthető helyeken is mindegy, milyen létesítményt építünk, mert nyersanyagból annyi lesz, hogy 2050-ig lazán el lehetne látni belőle egy egész kontinenst.

Kép forrása: Game of Thrones Winter is Coming

Így pedig nem igazán lesz meg a fejlődés izgalma, és a kezdeti problémamegoldás adrenalinlökete is elkerül minket. Nem azt mondom, hogy legyünk kapaszkodó nélkül, és az első két nap egyszerre jelenjen meg a bubópestis, a kergemarha-kór, meg a fosztogató szabadcsapatok, de nem baj, ha nem az ásítás lesz a legtermészetesebb reakciónk az egészre. A Fallout Shelter óta tudjuk, hogy egy kis játék is képes lehet elkapni ezt az élvezeti faktort, pedig ott kevésbé voltak komplikáltak az elemek.

Sok hűhó semmiért

Ugyanis amennyire egyszerű, hétköznapi a játékmenet alapja, az egész túl van bonyolítva, mint a venezuelai szappanoperák társas kapcsolatai. Ugyanis számos épület csak akkor fejleszthető, ha egy másik már egy bizonyos szinten van, míg ez igaz a számtalan elvégezhető kutatásra vagy a katonáink kiképzésére is. Hogy mindezt megtegyük, a főbb küldetések „inspirálnak” minket, de ezek nélkül az az érzésem volt, hogy sok helyen annyi értelme van csak a tuningnak, hogy csinálhassunk valamit, borzasztó öncélúnak hat az egész.

Ha pedig nem érezzük a fejlesztéseink hatását, úgy az elért eredményeink sem lesznek igazán kielégítők. Igaz, még így is jobb a helyzet, mint amikor a környező lázadókat füstöljük ki: a hadsereg kirendelése után csak egy feliratot kapunk, hogy nyertünk, vagy vesztettünk-e. A sokadik alkalommal már nem is tudtam hova lenni az izgalomtól, vagy vajon a több tízezer katonám boldogul-e pár száz szakadárral.

De ha nem lenne elég az átgondolatlan aktivitásból, ott vannak a küldetések is, amik a sztoriban való haladásunkat segítik elő. Küldetés gyakorlatilag mindenre lesz, a legszükségtelenebb képzésre is, de a csúcs egyértelműen a szövetségeseinkhez kapcsolódó missziók csoportja. Itt az összes feladat abból áll, hogy várunk pár percet, majd a miénk is a jutalom.

Az idő pénz

Ezzel pedig el is értünk a játék legsarkalatosabb pontjához, a várakozáshoz. Én őszintén szólva utálok várakozni, és szerintem nem én vagyok az egyetlen türelmetlen lélek. Ebben a játékban pedig végre egy zsúfolt szupermarketben érezhettem magam, ahol csak állok a sorban, és gondolkozom, hogy hol csúszott félre az életem. Minden építkezésre, képzésre, kutatásra várni kell, valahol csak néhány percet, de aztán néhol több napot. Egyféle fejlesztésből egyszerre csak egy mehet, így ha a türelem rózsát terem, akkor egy kis Winter is Coming után lealázhatjuk a holland virágpiacokat.

winter is coming

Kép forrása: Game of Thrones Winter is Coming

És itt új értelmet nyer „az idő pénz” közhely is, hiszen kezdetben a munkafolyamatokat gyorsító erőforrásokkal vészelhetjük át a megpróbáltatásokat. És bár ilyet jócskán lehet szerezni, egy idő után nem nagyon fognak kisegíteni. De vajon mit várnak tőlünk a fejlesztők, hogy heteken át csak napi tíz percet játszunk a játékkal, ezáltal is ellenezve a videojáték-függőséget? Szerintem erre mindannyian tudjuk a választ: a türelmetlenségünket kihasználva akarnak pénzhez jutni.

Botok csatája

De mielőtt fejest ugrunk a mikrotranzakciók vulkánjába, beszélnem kell a játék stratégiai részéről is. Alapból felmerül pár kérdés, például hogy hogyan kapcsolódik ez az egész a mi városunkhoz, vagy hogy a létrejövő egészen abszurd csaták hogyan lehetségesek. De inkább csak nézzük, milyen stratégiai játékként a Winter is Coming! Egy biztos, nem ettől fogjuk magunkat a következő Napóleonnak érezni, mert nagyon sok taktikai mozgásterünk nem lesz. Mindössze annyit tehetünk, hogy a parancsnokokat (és az általuk vezetett egységeket) elhelyezzük egy 2×3-as táblán, majd elindítjuk az összecsapást. Ezután a parancsnokok képességeivel zsonglőrködhetünk, míg véget nem ér az ütközet. Karakterből egyébként meglepően sok van, igaz, a képességeik sokszor egy kaptafára mennek, és az egyéb bónuszaik messze nem annyira jelentősek, hogy érdemes legyen foglalkozni velük.

winter is coming

Kép forrása: Game of Thrones Winter is Coming

És persze itt megjelenik egy energia-rendszer, ami azt hivatott elérni, hogy ne haladjunk túl gyorsan, vagy ne farmolhassuk végtelenül a parancsnokokra aggatható kiegészítőket. De még ennél is nagyobb probléma lesz, hogy itt-ott az addigiaknál jóval nehezebb csatára kerül a sor, ahol nem számít a taktika, úgyis kikapunk. Itt csak az segít, ha fejlesztjük a karaktereinket, ez pedig csak akkor érhető el, ha épületek felhúzásán keresztül mi is szintet lépünk. Nem mondom, az épületeken kívül magam is felhúztam néha.

Urak és zászlóhordozók

De ha átnyergelünk az MMO-szerű szövetségi rendszerbe, ott biztosan nem a várakozás intézménye köré fog épülni a játékmenet, ugye? Hát dehogynem. Egyrészt, a csatlósaink eleinte csak arra lesznek jók, hogy besegítsenek pár perccel az építkezésekbe. Másrészt amikor elkezdenénk terjeszkedni a térképen, újabb órákat kell malmozással tölteni. Gyakorlatilag mindegy, hogy csak egy szomszédos, semleges telepet akarunk elfoglalni, vagy egy másik klán várát támadjuk, először összetrombitáljuk a szövetségeseinket, megvárjuk, míg nagy nehezen ideérnek, aztán a hadak közösen elbattyognak a célig, megvívják a csatát, majd hazasétálnak.

winter is coming

Kép forrása: Game of Thrones Winter is Coming

Ez akár órákig is eltarthat, márpedig nem sok köszönetünk lesz a dologban. Nyilván szó sincs a Clash of Clans-féle ostromról, vagy bármilyen taktikáról, a seregek odamennek, majd elhagyják a cirkuszi terepet, és csak onnan lehet megtudni, hogy nyertünk, hogy a célpont eltűnt a térképről. Ilyen izgalmakat pedig nem tudok elviselni (vagy lehet inkább a nevetséges animációkkal volt a baj?), úgyhogy térjünk vissza a mikrotranzakciókhoz.

Bedől a Vasbank

Mert hát minden sor lerövidül, és minden ajtó kitárul egy kis pénz hatására. Ha elfogynak a gyorsítók, és elfogy a játékbeli valuta, akkor jöhet ennek a másodlagos változata, amit valódi pénzért szerezhetünk be. Sok karakter, vagy egyértelmű bónuszokat adó fejlesztés csak így érhető el, és a várakozást is csak így lehet kiküszöbölni. Ugyan bőven lehet szerezni ingyenes jutalmakat, ezeket a nevetségesen sok, haszontalan menüpont aljáról kell összekaparni, és nem is segítenek sokat, de a mikrotranzakciók kegyetlenül az arcunkba vannak tolva.

winter is coming

Kép forrása: Game of Thrones Winter is Coming

Ami pedig még szebb, hogy mennyire abszurdan drágák a beszerezhető tételek. Egy másik kinézet a várunkra mintegy 30 000 forint, de a legnagyobb tétel, amiben fekete gyémántot vásárolhatunk, 300 000 forint környékén van. Ez több, mint sokak havi fizetése, de itt pár kattintással el lehet ennyit költeni. Egy böngészős játékban. Egyszerűen csodás. Olyasmiről már csak ne is beszéljünk, hogy a kóbor apácák megtévesztésére bizonyos csomagok hónapok óta le vannak értékelve 90%-kal, de ez már annyira régi marketingfogás, hogy együtt nőtt fel a kőbaltás emberrel.

A bús kritikus panaszai

Szidhatnám még több tízezer karakteren keresztül, a Winter is Coming rászolgálna. Például elképesztő, hogy a játék három szekciója ennyire eltér vizuálisan is egymástól, de úgy, hogy mindhárom ronda, csak máshogy. Fantasztikus, hogy több tucat felesleges menüpont között lehet bogarászni némi alamizsna vagy jutalomfalatért cserébe, de minden belépéskor legalább kétszer felkínálják a vásárlást. Kiváló, hogy a sorozatbeli karakterek úgy hangzanak, mintha egy háromszáz forintos mikrofonnal vették volna fel, úgy, hogy a tévé beépített hangszóróihoz nyomták azt. Csodás, hogy nagyjából három licencelt zene van, és sokszor azok is bugosak, és nem a megfelelő helyen szólnak. Remek, hogy eleinte a játék nemcsak, hogy fogja a kezünk, de magához bilincsel, és csak azt engedi csinálni, amit a fejlesztők jónak láttak.

De jobb, ha inkább rövidre zárom a dolgot. Végül is, nem ez a játék a legrosszabb az elmúlt évekből, csak egyszerűen pocsék. Ha valaki kellően igénytelen, el tudom képzelni, hogy komolyabb időket fektet bele, hiszen papíron kellően komplex alkotásról beszélünk. De mégsem javaslom, hogy az időtöket, pláne a pénzeteket költsétek rá. A Steam tele van jobbnál jobb ingyenes címekkel, kár erre fecsérelni az energiát. A Winter is Coming jobban tette volna, ha a böngészőkben marad, mert oda is való.

Kiemelt ajánlat

Amerika Kapitány pajzs bögre

3 490 Ft

Kosárba

3 490 Ft

Ez a stílusos bögre garantáltan a segítségedre lesz hétköznapi feladataid során, káprázatos kinézetével garantáltan az asztal dísze lesz. Talán nem olyan strapabíró, mint az eredeti, de elég jól bírja a hőt és akár 500 ml... tovább »

3 490 Ft

Kosárba

A termékhez nem tartozik rövid leírás.

×