Nyílt levelet fogalmazott meg az interneten Jose Josephson, aki a 90-es évek végén az első Call of Duty játékokon dolgozott. Az alkotó úgy érzi, munkájának „hatását” most érezte meg igazán, amikor a közelmúltban több erőszakos tragédia történt, ami kapcsán a videojátékok is felmerültek, mint a támadás okai.

Joseph azt írta: „bár akkoriban nem gondolta volna, a játéknak egyértelműen negatív hatása lett a társadalomra. Hozzátette azt is, hogy ha akkor tudta volna, hogy a videojátékok miatt az emberek valaha is lelövik egymást, akkor nem segített volna a Call of Duty megtervezésében.”

A Call of Duty első része 2003-ban jelent meg, témája pedig a második világháború volt, a játékos a küldetések szerint amerikai, brit és szovjet katonát irányíthattak. 2005-ben a Call of Duty 2-ben ugyanezt a témát választották. A sorozat azóta 15 epizódot élt meg, játékosok milliói játszanak vele ma is, a lövöldözés mint a játékok fő témája pedig senki számára nem újdonság.

Kép forrása: alternativelyfacts.com

Íme néhány részlet Joseph leveléből, amit nem árt többször is elolvasni, hogy jól kivegyük, mit is szeretne Josephson üzenni nekünk.

„Kedves Világ!

A közelmúltban láttuk, hogy az erőszakos videojátékok valós erőszakot eredményezhetnek… Úgy tűnik, hogy a videojátékok képesek arra, hogy a játékosokat félautomata fegyverekkel futkosó bolondokká tegyék. Korábban úgy gondoltam, hogy ezt teljesen más dolog inspirálja, de nem. Ez mind az erőszakos videojátékok hibája.”

Joseph levelében azt is kiemeli, hogy érdekes számára, hogy más országokban, ahol szintén játszhatók a játékok nincs ennyi erőszakos lövöldözés, mint Amerikában, így szerinte ez inkább a fegyverekről szól, mint a játékokról, de ez ezen a ponton nem számít. Hozzáteszi, hogy nélküle sokan talán nem is halottak volna Hitlerről, még kevésbé foglalkoztak volna vele.

„Ezért bocsánatot kérek” – írja. „Mélységesen bocsánatot kérek azért, hogy elősegítettem minden idők egyik legerőszakosabb videojátékának, a Call of Duty-nak a fejlesztését. Ha ezt előre tudom, nem tettem volna. Ha igaz az, amit sokan mondanak, hogy az erőszakos videojátékok erőszakot szülnek, akkor nyilvánvalóan az egész az én hibám. Az egész. A nácik. Mussolini fasizmusa és az összes haláleset. A pokolba, valószínűleg a Holokauszt is az én hibám.”

Akinek a levél olvasása során eddig nem lett volna világos, a nyilvános bocsánatkérés egyfajta eltúlzott, szarkasztikus kritika, mely elsősorban azoknak szól, akik a ténylegesen a videojátékokat okolják.

Kép forrása: PCC Games

„Hamarosan feladom magam a rendőrségnek és bíróság elé hurcolom magam” – folytatja. „Azt is szeretném javasolni, hogy a jövőben csak egészséges dolgokról készítsünk játékot. Például arról, amit a Bibliában olvashatunk….Természetesen sok háború van a Bibliában is, de az Szent Háború. Az más.

Tisztelettel – Jose Josephson – Játéktervező”

Nem szeretnénk elemzésbe bonyolódni, a levelet mindenki értse úgy, ahogy szeretné, de az ironikus, kissé szarkasztikus stílus egyértelműen arra utal, hogy a fejlesztő szerint túlzás lenne azt állítani, hogy mindenért a videojátékok, vagy épp azok fejlesztői okolhatók.

Abban biztosan lehetünk, hogy az ilyen erőszakos megnyilvánulások kapcsán egyre jobban élesedik a vita. Ha valakit pedig érdekel a téma, annak ajánlom a Robbanékony tinédzser című amerikai-kanadai filmdrámát, különösen az abban szereplő színdarabot, melyet a színházak már Magyarországon is előadtak.

Te mit gondolsz a témáról?