Számos tanulmány és kísérlet bizonyítja, hogy agyunk megannyi változáson megy keresztül miközben kedvenc videojátékainkkal játszunk.

Az emberi agy legalább annyira lenyűgöző, mint amennyire bonyolult szerkezet. Szerencsére az elmúlt pár évben ambivalenssé vált a videojátékok hatásairól alkotott képünk.

Olvashatunk számos olyan kutatásról, ahol arra próbálnak bizonyítékot találni, hogy egy-egy játék nyüstölése megannyi káros hatást gyakorolhat az agyunkra. A függőségtől kezdve, a mentális betegségeken át, a szociális elszigeteltségig, a skála igen széles.

Szerencsére az idő előrehaladtával, egyre nagyobb teret nyertek a videojátékok, mint szórakoztató platformok és népszerűségük évről évre feltöri a plafont. Kutatók a világ minden tájáról állnak amellé, hogy agyunk nemhogy nem károsodik játék közben, de számos jótékony hatás köszönhető ezen időtöltésnek.

Az emberi agy számos rejtéllyel rendelkezik, nem árt azonban az alapokkal tisztában lenni, például hogy két agyfélteke van és mindkettő más-más funkciókat hivatott betölteni.

A jobb és a bal agyfélteke

Nincs két egyforma ember és nincs két egyforma agy sem. A szervet két részre osztják a szakik. A bal agyfélteke felelős a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért. A jobb agyféltekénk kicsit szabadabb, hiszen a kreatívabb, képzelőerőt igénylő, holisztikus gondolkodásért felelős. Utóbbi alatt azt értjük, hogy egy rendszernek vagy annak egy vegyületének egészét vizsgálja, hasonlítja vagy azonosítja.

A bal féltekénkkel beszélünk, írunk, olvasunk, számolunk, valamint a használatával érvelünk és elemzünk. A segítségével figyelünk a részletekre, tervezünk és gyártunk stratégiát. Az ott létrejövő gondolatok realisták és praktikusak, a biztonságra törekednek, a jelenre és a múltra koncentrálódnak. Kiváló az időérzete is.

Míg a bal oldal az időre képes odafigyelni, jobb agyféltekénk inkább a térlátásban emelkedik ki. A jelenre és a jövőre koncentrál és sokkal kockázatvállalóbb. Az innen kikerülő gondolatok ötletesek, kreatívak, művésziek és muzikálisak. Agyunknak ezen része intuitív, jó a mértanban és a részletek helyett, inkább átfogóbban látja az egészet.

A két félteke egymást kiegészítve egy csapatot kell, hogy alkosson. A bal agyfélteke például a testünk jobb oldalát, míg a jobb testünk bal oldalát irányítja. Ameddig a bal oldal hozott anyagból igyekszik dolgozni, a jobb oldalon integrálódnak az új gondolatrendszerek.

A tökéletes agyműködéshez nem az a kérdés, hogy egy megoldásra váró feladatot melyik agyféltekére bízzuk, hanem hogy a két terület között milyen gyorsan és milyen könnyen létesülnek idegi kapcsolatok.

Videojátékok

De mi köze ennek a videojátékokhoz?

Nos, akad arra bizonyíték, hogy némi gyakorlással jelentősen növelhető a két agyféltekénk csapatmunkájának sikeressége. Ennek működőképes és élvezetes módja lehet a videojátékok gyakorlása.

A jobb kognitív kontroll, az érzelmi szabályozás, a látás térbeli felbontása, a kezek és szemek motoros koordinációja, valamint a kontrasztérzékenység. Ezen területek javulásai mind-mind bizonyítást nyertek, amikor a videojátékok jótékony hatásait vizsgálták az agyra.

2015-ben ausztrál és kínai kutatók világítottak rá a tényre, miszerint a rendszeres játék növeli az emberi agyban lévő szürkeállományt, ami többek között felelős az izomszabályozásért, az érzékszervekkel való érzékelésért, vagy memóriafunkciókért. Ez a területet felel az érzelem, a beszéd és a döntés kialakulásáért is. Sőt, elősegíti a jobb összeköttetést az agy részterületei között, melyekhez ezen funkciók tartoznak.

A kutatócsapat funkcionális MRI (fMRI) segítségével vizsgálta 27 profi játékos agyát. A tesztalanyok között szerepeltek többek között regionális és nemzetközi nyertesek League of Legends, illetve Dota 2 játékban. A szakértői csapat a hivatásos játékosok agyi tevékenységeit hasonlították össze olyan kontrollcsoporttal, melyben amatőr és nem gyakran játszó embereket agyát vizsgáltak.

Az fMRI vizsgálat az agy inzuláris kortexére fókuszált, mely főként a nyelvfeldolgozásért, az empátiáért és az együttérzésért felelős. Segít továbbá a figyelmet egy feladatra koncentrálni, valamint a motoros kontrollnál (kéz-szem koordináció, nyelés, gyomormozgás, artikuláció) is nagy szerepe van.

A két csoport között jelentős különbségek vannak a funkcionális kapcsolatokban. Az elülső régiók, az átmenetiek, valamint a hátsó régiók között az agyban nagyobb kapcsolat mutatkozott meg a kísérlet során a profibb, gyakorlottabb játékosok agyában.

A későbbi elemzések során arra is fény derült, hogy akik gyakran játszanak, nagyobb a szürkeállományuk a baloldali inzuláris kortexben és a központi inzuláris sulcusban.

Összességében tehát a videojátékok gyakorlása aktívan növeli a szürkeállomány méretét és bizonyos régiókban hozzájárul a jobb összeköttetéshez agyunk hálózatai között.

A tudományos jelentésekben az szerepel, hogy összehasonlítva a profi játékosok agyi tevékenységeit a kezdőkével, azok javítottak az agyuk funkcionális összeköttetésein és az inzuláris szubrégiókban nőtt a szürkeállomány.

Megnövekedett funkcionális kapcsolódást mutattak a figyelemért és szenzorhálózatokért felelős hálózatok terén is. A tapasztalatokkal kapcsolatos részek fejlesztése a bal oldali inszulában mutatkozott meg túlnyomórészt. Tehát a folyamatos videojátékozás segíti az inzuláris régiók és a hozzájuk tartozó hálózatok funkcionális integrációját.

Összességében tehát ha napirendünkbe iktatunk egy-egy meccset vagy küldetést, az hozzájárulhat a szürkeállományunk gyarapodásához. Mivel utóbbi felelős a gondolkodásért és „feldolgozó központként” is emlegetik, nem árt erre odafigyelni.

Játékosok közötti különbség

Hogy bizonyítsam mennyire összetett is az agy és videojátékok interakciója, hoztam egy másik kísérletet is, mely a játékosok közti különbséget vette alapul, nem pedig gyakorlottságukat.

A 2014. november 10-én publikált tanulmányban az akciójátékokkal operáló játékosokat hasonlították össze azokkal, akik nem a pörgős játékok hívei. A kísérletben a kognitív képességeket vizsgálták.

A résztvevőket egy sor minta-diszkriminációs feladatra invitálták, melyek reakcióidőt és azonosítási képességet teszteltek. Az eredmények szerint az akciójátékok szerelmesei sokkal gyorsabban teljesítettek. Ezt azzal magyarázták a szakik, hogy az agyuk képes volt egy jobb tanulási sablont létrehozni a feladványok megfejtésére.

„Agyunk előrejelzi, mi fog következni – akár vezetés közben, akár beszélgetés közben vagy még egy műtét elvégzése előtt is.” – mondta Daphne Bavelier, aki a kísérletben vezető kutatóként vett részt. „Ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készíthessünk, az agyunknak szüksége van a folyamatos modellek vagy sablonok létrehozására.”

A kutatóknak ezután fel kellett térképezniük, hogy az akció-orientált játékok bevezetése javíthat-e olyan emberek kognitív funkcióin, akik általában nem játszanak. A nem játékos csoportot két részre szedték és amíg az egyik fele akciójátékokkal játszott, a másik más jellegű videojátékokat kapott. 50 órás játék után vált világossá, hogy az előbb már említett mintázatos feladatsornál azok teljesítettek jobban, akik a lassú stratégiai játékok helyett pörgősebb játékmenetben részesültek.

Érdekességképpen utánajártak annak is, hogy egy évvel később mi történt velük és a kutatók nagy megdöbbenésére megtartották az egykor elsajátított tanulási képességeiket.

Hogy ennek mi a tudományos magyarázata? A tudóscsoport neurális modellezés által megállapította, hogy a játékok képesek fokozni ezt a folyamatot. A kognitív képességek sikeressége lényegében azon múlik milyen gyorsan képes az agyunk finomhangolni a különböző feladatok megoldásához szükséges sablonokat.

Nyilvánvaló tehát, hogy a videojátékok ösztönzik agyunk fejlődését, ám nem mindegy milyenfajta játékstílusban töltünk el órákat.

A Super Mario szuper

2014 volt annak az éve, amikor először videojátékok bevonásával vizsgálták az agy cerebrális plaszticitását. A plaszticitás az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége. Életünk során agyunk folyamatosan változtatja fizikai szerkezetét és formálja áramköreit. Ezt másnéven a tanulás élettani alapjának nevezzük, hiszen a képlékenységet a meglévő idegi kapcsolatok átrendeződése biztosítja. Leegyszerűsítve az agy alkalmazóképességét nevezzük plaszticitásnak, mely során igazodik a folyamatosan változó környezeti feltételekhez.

A kutatás során létrehoztak egy videojáték-tréning csoportot, mely tagjai 2 hónapon keresztül naponta legalább 30 percet edzettek a Super Mario platformos játékkal. A teszt során szignifikáns szürkeállomány növekedést véltek felfedezni a jobb hipokampális formációban (HC), a jobb dorsolaterális prefrontális kéregben (DLPFC) és a bilaterális kisagyban.

A HC növekedése korrelációban volt az egocentrikus (perszonális – testfelszín) és az allocentrikus (extraperszonális – körülöttünk befogott terület) navigációs stratégiákban bekövetkező változásokkal. A szürkeállomány növekedése a HC és a DLPFC területén összefüggött a résztvevők videojátékok iránti vágyával. Ez azt bizonyítja, hogy a volumenváltozás a szürkeállományban összefügg a vágy előrejelzésével.

Egy szó, mint száz a kísérlet során a játék segített a térbeli navigációban, a stratégiai tervezésben, a memóriában, a motoros teljesítményben, ráadásul olyan bizonyítékokra bukkantak, hogy viselkedésbeli változásokat is eredményeztek a navigációs stratégiában.

Az eredmények kiálltak amellett, hogy a videojátékok segíthetnek különböző betegségek kockázati tényezőinek enyhítésében, ilyenek például a kisebb hipotalamusz (az antidiuretikus hormont és az oxitocint termeli), vagy prefrontális kéreg (az agresszió-szabályozás, a figyelem-összpontosítás, a problémamegoldó gondolkodás és a megfontolt, morális cselekvés központja). Ezek játszanak szerepet az olyan rendellenességek kialakulásában is, mint például a skizofrénia vagy a neurodegeneratív (idegsejteket érintő) betegségek.

Felfedi a rejtett képességeket

Egy 2017-es kutatás megvizsgálta a játékosok értékrendszerei és tevékenységei közötti összefüggéseket amikor online, multiplayer szerepjátékokkal játszanak. A dolog érdekessége, hogy a kutatás bizonyos szegmense kifejti, hogy a videojátékok olyan rejtett tehetséget hozhatnak elő, amikről fogalmunk sincsen.

Míg az emberek javarészt a fantáziáik kiélésére használják a videojátékokat, azt nem árt tudni, hogy nagyban befolyásolja viselkedésünket a virtuális térben az, milyenek vagyunk a valóságban. A tanulmány egyértelmű bizonyítékkel szolgált arra, hogy a játékbeli döntéseinket leggyakrabban valódi személyiségünk alapján hozzuk meg. Egy másik kutatásban összefüggéseket véltek felfedezni a vezetői képességek és a videojátékban épített kapcsolatok alakulása között.

Számos játékos tisztában van készségeivel és kiválóan alkalmazza azokat mind a virtuális, mind pedig a valós térben. Vannak olyanok azonban, akik számítógép előtt ülve, a játék közbeni magatartásukra felfigyelve találnak magukban értékrendszereket és különleges képességeket.

Ezt azzal magyarázzák, hogy egy szimuláció közepette sodródunk az árral. Ez egyfajta pszichológiai jelenség, mely során a feladatokra koncentrálunk amellett, hogy jól érezzük magunkat, viszont ebbe az önismeret teljes hiányával vágunk bele. Más szóval annyira leköt minket a játék forgatókönyve, hogy hitelesebben reagálunk a történtekre, mint amikor módunkban áll szűrni magatartásunkat.

Bár az ilyen rejtett képességek jelentős része napvilágra kerülésük után is a játékokban ragad, azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a videojátékoknak kinyilatkoztató ereje van.

Ha megtanulnánk ezen képességeket áttranszportálni a való világba, akár az iskolában, akár munkahelyünkön nagy hasznát vennénk.

Sikertörténet a végére

Amennyiben úgy gondolod, hogy a látásod elengedhetetlen a videojátékokhoz, nagyon tévedsz. Egy vak játékos számolt be tavaly arról Reddit-en, hogy majdnem 8000 gyilkosságnál tart Call of Duty-ban. Egyáltalán nem rossz teljesítmény ahhoz képest, hogy a tj_the_blind_gamer nevű játékost születésekor retinopátiával diagnosztizálták, majd 15 éves korára teljesen elvesztette a látását mindkét szemére.

A gameplay videóit feltöltötte a YouTube csatornájára is.  Főként azért játszik, mert nagyon élvezi, de abban is örömét leli, hogy megmutathatja, hogy bárki játszhat videojátékokkal még akkor is, ha hátrányos képességekkel rendelkezik.

„Jó érzés olyan játékkal játszani, melyet az emberek vizuális játéknak tartanak.” – mesélt érzéseiről a lelkes játékos.

Vajon hogy csinálja?

A first-person shooter játékok, mint a Call of Duty hatalmas koncentrációt igényelnek. Amíg más a látására és hallására hagyatkozik, ő kénytelen csak a hallása segítségével beazonosítani a hang forrását. Hogy meghallja a többi játékost, kénytelen fülelni a lépéseket.

Hogy jobban nyomon tudja követni ellenségeit, surround hangzású fejhallgatót használ, leveszi a háttérzenét és feljebb csavarja az audio feedback-et.

Mivel a hangok különbözőek amikor más-más anyagba csapódik a lövedék, az alapján tájékozódik, hogy milyen hangot hall, így képes kideríteni, hogy falba lőtt-e. Természetesen még mindig küzd az ellenfelei kilövésével amennyiben azok messze vannak, de ez nem állítja meg a játékost, hogy örömét lelje a játékban.

 

„Mindent megteszek azért, hogy megmutassam bár az egészséges embereknek könnyebb, ez mégsem állíthatja meg a fogyatékkal élőket, hogy videojátékokkal játszanak.”

Az, hogy a vakok agya sokkal érzékenyebb a hanghullámok apró változásaira, az először a Journal of Neuroscience tudományos folyóiratban jelent meg. A hallókéreg finomhangol, hogy jobban meg tudja változtatni a kis frekvenciaeltéréseket.

Láthatjuk tehát, a megfelelően karbantartott aggyal minden probléma megoldható. Agyunk kiválóan alkalmazkodik nem csak a valóságban, de a virtuális térben is egyaránt.

 

 

 

A 2019-es Gamescon-on mutatta be a Mojang a Minecraft új demoját, ami már alkalmazza a Ray Tracing technológiát. Szerintünk gyönyörű.

Hangulatos és ötletes videó nyerte a Dota 2 világbajnokság rövidfilmes megmérettetésének első helyét.

Nem lehetsz igazán jó baseball játékos, ha nem hagyod magad kicsit besározni. Jól tudják ezt Japánban is.

Egy új kép megmutatja, hogyan fest majd a hó, illetve a felhős ég a játékban.

A Doom Eternal érdekes multiplayer környezet biztosít majd a játékosoknak, amit most egy rövid videóban mutatnak be.

×