A Bosszúállók: Végjáték bár méltó módon lezárta az elmúlt 11 évet, közel sem lett tökéletes.

Amikor 2008-ban Robert Downey Jr. előszőr magára öltötte Vasember szerelését, még nem tudtuk, hogy mekkora kaland vár ránk. A Marvel Studios ezzel az alkotással elindított egy filmes univerzumot, melyben a kiadó képregényeinek legikonikusabb alakjai keltek életre. Aztán szépen lassan összefűzték a szálakat és mindezt egy nagy egésszé gyúrták össze. Így született meg a Marvel moziverzum, ami bár közel sem tökéletes, mégis milliók rajonganak érte. Hogy miért? A válasz roppant egyszerű. A Producer Kevin Feige és bandája megálmodtak egy gigászi tervet, melybe szívüket-lelküket beleadták. Létrehoztak egy sorozatot, amely képes volt egyszerre az átlagos nézőket és a legnagyobb fanokat egyaránt kiszolgálni. Páratlan sztorikat írtak és olyan karaktereket alkottak, akikkel valamilyen szinten mind tudunk azonosulni.

11 évig, több mint 20 filmen keresztül tartott ez a nagyszerű kaland, ám most elérkeztünk a végjátékhoz. A Bosszúállók ugyan elvesztették a harcot Thanos ellen, a vereség nem azt jelenti, hogy a Föld legnagyobb hősei feladták volna. Még egy utolsó, mindent eldöntő harcot készek megvívni a titánnal szemben azért, hogy megmentsék a világot és visszahozzák elesett bajtársaikat.

Kép forrása: www.digitalspy.com

A Végjáték már a vetítés elején eléri a kívánt hatást, azáltal, hogy ott folytatja a történetmesélést, ahol a Végtelen Háború abbahagyta. Az univerzum fele porrá vált, a világ gyászol. A Bosszúállók megmaradt tagjai azonban nem nyugszanak, hanem kétségbeesetten próbálnak mindent helyrehozni. Személyes kudarcként kezelik az elmúlt időszakban történteket és mindent kockára téve bele akarják vetni magukat egy utolsó csatába. Bár az eredeti Bosszúállók felállásból nem sokan maradtak meg, csatlakozott hozzájuk pár új hős. Végre beszállt Marvel Kapitány és csatlakozott kedvenc nyuszink, Mordály, illetve Thanos lánya, Nebula is.

Grandiózus befejezést ígértek nekünk a készítők, amelyben a lehető legérzelmesebb módon búcsúzhatunk el kedvenc hőseinktől. Erre szántak három órát, szóval joggal bízhattunk a méltó lezárásban. De vajon tényleg sikerült beváltani a filmhez fűzött reményeket? Nos, az első visszajelzések alapján igen, sőt van aki szerint bőven túl is teljesítette azt. De az igazság az, hogy erre a kérdésre nagyon nehéz jó választ adni.

Én azt hittem, hogy tudom majd mire várhatok a moziban, hiszen a rengeteg teória, a trailerek és az előzetes nyilatkozatok alapján világos kép tárult elém. Az első 10 percben rendben is voltak a dolgok, hiszen minden úgy történt, ahogy az várható volt. Egy tökéletesen felépített csapda volt ez, amibe valószínűleg mindannyian belesétáltunk. A film elején a Bosszúállók megragadták a kezünket és felrángattak minket egy olyan érzelmi hullámvasútra, amely szabadidejében nosztalgiavonatként is funkcionál. A Végjáték ugyanis nemcsak lezárja az elmúlt 11 évet, de új értelmet ad neki egy egészen sajátos módon.

A film a lehető legszebb módon tiszteleg a moziverzum régebbi darabjai, illetve a képregények előtt. Rengeteg utalás és easter egg csal mosolyt az arcunkra, de eközben a cselekmények igyekeznek lázban tartani minket. Ez a zavart érzés egy darabig segít lekötni a figyelmünket, de nem képes végig kitartani. Ez nem a háromórás játékidő hibája, a probléma forrása inkább abban rejlik, hogy a sztori nem képes folyamatosan fenntartani az érdeklődést. Ezzel a kijelentéssel most biztosan magamra haragítottam a Marvel rajongók táborát, de azt kell mondjam, hogy a film egy idő után túlságosan kiszámíthatóvá válik és néhol ellaposodik. Ehhez pedig még hozzátársul pár igen erős logikai bukfenc is, melyek mellett nehéz elmenni. Az a Végjáték legnagyobb hibája, hogy túlságosan rákoncentrál a nosztalgiára és emiatt néha elfelejt történetet mesélni. Ennek pedig az lett a vége, hogy ha nagyon szeretném, akkor 3-4 mondatban össze tudnám foglalni az egész sztorit.

Kép forrása: youtube.com

De vonatkoztassunk el ettől, hiszen a film arra volt hivatott, hogy lezárjon egy fejezetet és méltó módon búcsúztassa a Bosszúállókat. Ez többé-kevésbé sikerült, hiszen Vasember és Amerika Kapitány végre révbe értek, akárcsak Sólyomszem és a Fekete Özvegy. Mindannyian szerethető karakterekké nőtték ki magukat, Scarlett Johannson végre kapott egy normális szövegkönyvet, valamint Chris Evans is kiteljesedhetett, mint az Első Bosszúálló. Viszont nagy csalódást okozott Thor és Hulk kettőse, hiszen sikerült mindkét szereplőt elég komolyan megalázni. A Villámok Istene a Ragnarök és a Végtelen Háború során az egész franchise legszimpatikusabb hősévé nőtte ki magát, köszönhetően tekintélyes, mégis halál laza megjelenésének. Most pedig fogták az egészet és tönkre vágták a poén kedvéért. Értem én, szegény elvesztett mindent és összeomlott lelkileg. De nem lehetett volna méltóságteljesebb módon mindezt bemutatni? Persze, tisztelgünk a képregények előtt ez világos, de véleményem szerint mindennek van határa. Hulk-ról inkább nem is beszélnék.

Bár a karakterek felemásra sikeredtek, a színészek azért igyekeztek minél többet kihozni belőlük. Nem volt olyan szereplő a filmben, aki ne alakított volna kiemelkedően, még az epizódszereplők is maximális teljesítményt nyújtottak. A Végtelen Háború után azért kissé nehezményezem, hogy Josh Brolin nem kapott elég időt magának ismét kiteljesedni. Persze a Végjáték nem az ő filmje volt, de ez a szerepkör Thanos számára hatalmas visszalépést jelentett.

Az elmúlt 11 év és a nagy hype okot adott arra, hogy hatalmas elvárásokkal üljek le megnézni az utolsó Bosszúállók mozit. Tudjátok van az az érzés, amikor befejeztek egy zseniális játékot vagy sorozatot és utána nem tudjátok mit kezdjetek az életetekkel. Egy űr keletkezik bennetek, amelyet nem tudtok betölteni, csak fetrengtek a hideg ágyatokban és azon gondolkoztok, hogy miért kellett véget érjen ez a csoda. Na azt hittem, hogy a teremből távozva majd én is ezt fogom érezni, azonban ez nem jött össze. Helyette nyugalmat és elégedettséget éreztem.

Kép forrása: www.forbes.com

Tegyük fel még egyszer a kérdést: képes a film beteljesíteni a hozzá fűzött reményeket? Igen, képes. Bár közel sem tökéletes darab a Végjáték, méltó befejezése lett a Bosszúállók közös kalandjának. Pontot tesz a cselekmény végére úgy, hogy közben tiszteletteljes módon bánik az előzményfilmekkel és a hozzájuk társuló karakterekkel (egy-két kivétellel). Azért éreztem nyugalmat kétségbeesés helyett, mert tökéletesen varrták el a szálakat. Thanos akarata végül érvényesült, hiszen minden tökéletes egyensúlyba került, annak rendje és módja szerint. A szereplők egy része békére lelt, a többiek pedig új kalandokba vágtak bele azért, hogy a későbbiekben még viszont láthassuk őket.

Összefoglalás

Egy korszak véget ér – Bosszúállók: Végjáték Kritika

A Bosszúállók: Végjáték nem lett minden idők legjobb szuperhős mozija, de még csak a Marvel moziverzum berkein belül sem sikerült elhódítania ezt a címet. Azt azonban elmondhatjuk róla, hogy filmtörténeti mérföldkő lett, hiszen egy kivételes, mindenki által szeretet korszaknak nyújt méltó befejezést.


Szerzői értékelés

7
https://leet.hu/wp-content/themes/leet

Remek színészi munka

Nosztalgikus érzést kelt

Easter egg-ek sokasága

Tökéletes lezárás

 

https://leet.hu/wp-content/themes/leet

Néhol lapos történet

Logikai buktatók

Thor és Hulk megalázása

Olvasói értékelés

8.5

A Trónok harca Sansa Stark-ja tetoválásával már tavaly elspoilerezte a sorozat végét.

A Plague Tale: Innocence legújabb videójában Sean Bean elrettentő módon szaval nekünk.

A meme, a legenda, mindenki kedvenc macskája Grumpy Cat legnagyobb sajnálatunkra örökké eltávozott közölünk.

A Computer Entertainment Supplier’s Association (CESA) bemutatta a 2019-es Tokiói Játékbemutató fő látványtervét.

Mindazok számára, akik szerint a küzdősportok és a technológia nem lehet két jóbarát, hát tessék!

×