A japán fiatalok szerint minél kevesebbet játszanak online, annál kevesebb bajt okoznak másoknak. A multiplayer játékokban a legjobb, hogy másokkal lehet megosztani a játék élményét és a tapasztalatokat. Mit ad isten, pont ez okozza a gondot. Biztos ti is találkoztatok már azzal, hogy az anonimitás fátyla mögött hányan képesek epés megjegyzésekkel illetni másokat. Egy japán twitter felhasználó (@shimesaba67) azonban más problémát vetett fel ennek kapcsán – írja a Jin115.com.

Kép forrása: ameblo.jp

„Nemrégiben multiplayer-fóbiám lett. Attól kezdtem félni, hogy a gyenge játékom zavar másokat. Félek, hogy kevés vagyok, és gondot okozok nekik, ez pedig annyira frusztrált, hogy inkább nem játszom. Kíváncsi vagyok más is érzi-e ezt.”

Ez teljesen más, mint mikor azért rinyálunk, hogy az online játékosok egyszerűen bénák, vagy toxikusak. Még csak nem is arról van szó, hogy bénaságunk miatt mások esetleg nagyon rosszul éreznék magukat. Ez sokkal inkább egy belső bűntudat. Bűntudat azért, hogy esetleg jobb játékosok, jobb csapatok miattunk lesznek vesztesek.

Kiderült, hogy ő nem az egyetlen, aki így érez. Kommentek áradata érkezett:

– Teljesen megértem, amit mondasz.

– Én is teljesen így érzem.

– Ha ismerek valakit személyesen, akkor nincs problémám, de ha idegenekkel játszom, ugyanezt érzem.

– Én emiatt nem játszom már klánban. Csak egyedül.

– Nálam nem csak online van ez. A suli sportcsapatába ezért nem jelentkeztem.

-Az olyan játék, mint a PUBG még rendben van, de ahol már kötelező a csapatmunka, felejtős.

Van, aki egész egyszerűen az elvárásokra panaszkodik, miszerint sok profi játékos nem érti meg, hogy a játékokban, főleg az elején mindenki kezdő és elkövethet hibákat. A multiplayer-fóbia tehát elsősorban önértékelési problémából származik, valamint abból az ismeretes tényből, hogy a játékosok bizony hajlamosak bántani egymást, ha valakinek nem megy úgy a játék, mint ahogy elvárják.

Miért?

Kép forrása: :ArtStation

A japán lélek sok szempontból különleges. Vannak, akik annyira félnek az elvárásoktól, hogy még a társadalomi élettől is menekülnek. Japánban ugyanis az a felfogás, hogy ha másnak gondot okozol, az neked szégyen. A szégyenérzet pedig egy életre elkísér, és nehéz tőle megszabadulni. Ismeretes az otaku jelenség is, aminek lényege, hogy egyes társadalmi kapcsolattól félő japánok elzárkóznak a világ elől, bezárkóznak szobájukba (akár 40 évre) és még szüleikkel sem beszélnek. Szobájukban videojátékokkal játszanak, ha kommunikálnak, akkor is csak online. Ha a fenti multiplayer-fóbia a jövőben tendencia lesz, még az online interakció is megszűnik. A japánok társadalmi elszigeteltsége tehát folytatódik. Ez annyira igaz, hogy a fiatalok magányos életre rendezkednek be. Utóbbi problémával már az állam is foglalkozik: néhány éve fizettek fiataloknak azért, hogy randizzanak. A társadalom elöregedése pedig olyannyira valós tény, hogy egyes kutatók szerint a japánok évtizedeken belül elfogynak.

Nálunk is létezik a multiplayer-fóbia?

Borítókép: Pakutaso